21.rész

Nagyon el szomorodtam amiért nem érkeztek kommentek, mivel ha nincs kinek írják akkor nem is fogok. A kérdezz-felelek még mindig érvényben van mivel csak egy levél érkezett.
Kérlek adjatok élet jelet mert így nem fog működni....
:( H

Gyomor rúgás. Puffanások, tompa hangú földre esés, Harry kiállítása, egy kés, vér sok vér...

Uhh, baszki, hol vagyok? Dohos szag van és hideg, kurva hideg. Hol faszban vagyok?  Olyan hideg van hogy az ujjaim elgémberedtek, a fülem pedig fáj az elfagyás miatt, de mégiscsak van egy kis hőforrás a kegyetlen hidegben és sötétben, ez pedig egy test ami rajtam van. Olyan ismerős az illata. Valami meleg folyik végig az arcomon de nem tudom be azonosítani hogy mi az.
Megpróbálok meg mozdulni de amint modulok egyet bele nyilal a fájdalom az alhasamba. Felnyögök a hirtelen jött érzésre. Végig szalad a gerincemen majd a mellkasomban állapodik meg. Zihálva nyújtom ki a karomat jobbra de bele ütközik valami keménybe, kicsit még taszigálom de nem mozdul. Hol vagyok? Alig kapok levegőt, ezért elfordítom a fejem, de nem lesz jobb.
A szemem kezd hozzá szokni a sötéthez és valamennyire ki tudom venni a körülöttem lévő tárgyakat. Egy nagyon szűk helyen vagyok.... vagyunk. Valaki fekszik rajtam. Megemelem a fejem hogy jobban lássam ki az. Ó Istenem! Harry.
Az arcát alig lehet kívenni de nem a sötét miatt hanem a sok vértől ami az arcát borítja. Atya Isten! Mi történt vele? De lélegzik... Tehát nem lehet olyan nagy baj. A feje le esik az enyém mellé a mozgolódásom miatt. Meleg lehelete picit fölmelegiti az arcomat a hidegben. Ó, kicsim! Nagyon - nagyon remélem hogy az nem az ő vére. Legyen inkább az enyém csak neki ne legyen baja.
Pillanatokon belül olyan görcsös érzés támad a hasamban mint még soha. Az az mégis.... Oh! Csak. Ezt. Ne. Istenem miért? Miért teszed ezt velem? Nem kínlódtam még eleget?
Zihálva kapkodom a levegőt és nem csak a kínzó érzéstől amit az alhasamban érzek hanem a rémülettől is. Egy picit enyhül a kín, felsohajtok a megkönnyebbüléstől de nem tart sokáig ez az állapot mert egy másodperc múlva már újra ordítok a fájdalomtól. Az ujj onnan jött hullám jobban fáj mint az eddigiek. És ekkor olyan dolog történik ami csak még jobban okot ad a félelemre. Meleg vér kezd el szivárogni a lábaim közül...

***

-Jó reggelt Cicuskám!-föl nyitom a szememet a hangra amit a szőke elrablonkhoz tudok azonosítani. Pontosabban Karl. Volt oly szíves bemutatkozni az utóbbi 6 napban amit egy szűk és dohos pincében töltöttem a még mindig eszméletlen Harry vel. Kétszer föl kelt de vissza is aludt... ájult.
Karl a hat nap alatt most jött le másodszor és ugyan olyan beszivott fejet vágott mint mindig. A képébe szerettem volna köpni. A szeme közé. Igen oda.
Ugyan abban a ruhában voltam mint ami amiben ide hoztak. Tehát a vér áztatta csőfarmerom csak még jobban emlékeztetett arra hogy valami nagyon nincs rendben.
Föl néztem a szőke faszra aki vigyorgott mint hülye gyerek. Minek örül ennyire?
-Látom ébren vagy.
-Látom nem vagy vak. Csak tükröd nincs mert a hajad úgy néz ki mint egy fészek. - szúrtam oda neki. Erre csak ó-zni kezdett és a szívére szorította a kezét.
-Nahát! Mily megtiszteltetés! Harry is fel kell. - oda néztem és láttam hogy tényleg föl emelte a fejét az ölemből.
-Ne aggódj, nem kell sokáig itt a földön aludj hamarosan aludhatsz Louis hullájan.
-Te rohadék! - ordította és rá rontott Karl ra, akinek a csicskái azonnal léptek és hátra lökték és így rám esett. Mindketten fel nyögtünk. Én a súlyától ő pedig az ütéstől amit kapott az egyik izomagytól.
Le mászott rólam és le törölte az orrából folyó vért .
-Sajnálom... - mondta nekem zavarodottan. Látszott hogy nem igazán van még képben. Csak most kezdtem el felfogni amit mondott. Meg akar ölni....? Harry-re néztem ijedten aki gyilkos tekintettel méregette a szöszit.
-Egy ujjal ne menj hozzá érni! - ordította majd az előzőből nem tanulva újra rá rontott. És most is ugyan azzal a sikerrel esett vissza a földre mint legutóbb.
-Csak figyelj! Add a kést Oliver.