14.rész

Emlékeztetőül :
És ekkor egy olyan ötletem támadt amit akkor még nem gondoltam volna hogy mekkora bajt okozok majd  magamnak.
Be ültem a vezető ülésbe és gázt adtam.

Körül belül 5 másod perce hajtok az úton csikorgó kerékkel mikor meg hallom Zayn ordítani. Egy pillanatra hátra fordulok és látom hogy be rohan a garázsban Harry a földre lökve aki fájdalmasan föl nyüszít.
Amennyire  csak tudom nyomom a gázt. A szívem a fülemben dübörög. Nem értem miért van nagyon - nagyon rossz érzésem. Egyik részem azért fáj mert félek hogy ha el kapnak újra akkor nagyon csúnyán meg bánom, talán Darcy t is el veszi tőlem. A másik felem pedig azért mert ott hagyom Harryt. NEM. Én nem szeretem őt.
Bántott engem.
Na ne! Ezt ne!
Egy féket terep járó jön közvetlen mögöttem, a kormány mögött Zayn ül mellette pedig Harry van akinek le  hanyatlik a feje.
Nem tűnik boldognak.
Meg próbál le taszítani az útról közben ordít hogy húzódnak le és akkor nem ver össze annyira.
Ne meg mit nem!
Még jobban a gázra lépek és próbálom egyenesen tartani a kocsit. Nrm túl nagy sikerrel. Be farolok az árokba színre be csapódotz a kocsi. Magamhoz szorítom  a lányomat és be csukom a a szememet.
Meg billen a kocsi de nem billen ki az egyensúlybol.
Ki nyitom a szememet és ki pattanok a kocsiból majd rohanni kezdek Darcy val a kezemben. Zayn természetesen utánam iramodik.
Az adrenalin az egyetlen ami energiát ad.
Fájó fenekemmel nem jutok túl messzire, zayn erősen meg fog és a hátamra lök.
Aztán már csak gyerek sírást hallok és  erős fájdalmas érzek az arcomon.
Ez után minden sötét.

Bazdmeg!
Lüktet a fejem és szörnyen sajok mindenem.
Hol vagyok? Egy biztos, valami puhán. Uhh! Ez egy ágy. Méghozzá egy nagy ágy. Oldalra fordítom a fejemet de bele ütközik valamibe. Egy test. Harry. A mellkasán van fejem, érzem erős szív dobogását, elmelkid és süllyed. Föl nézek én látom az arcát amely egy angyaléra
hasonlít.Halkan szószog. Hol van Darcy? Hirtelen föl ülök ami nem voltegy nagyon jó ötlet mert szörnyű fájdalom nyilal a deramba. Mi történt?
Miért vagyok meztelen. Gyorsan magamra húzom a takarót és körbe nézek a szobában. Jajj ugye nem? Ugye nem tette meg újra?
A szoba közepén van az ágy. Körbe a falon festmények és ablakok vannak. Van egy nagy szekrény is a falhoz tolva.
Halkan föl állok az ágyról és oda megyek a ruhás szekrényhez. Ki nyitom az ajtaját azzal a  szándékkal hogy ki vegyek valami ruhát. Teljesen ki tárom a fa ajtókat.
Ez nem egy ruhás szekrény.
Tele van fegyverekkel és kis fehér csomagokkal. Kokain.
Oh istenem csak jussak ki innen élve. Gyorsan be csukom a szekrény ajtókat. Hátrálok egy lépést de neki ütközik valakinek.
-Jó reggelt Loui. - suttogja  a fülembe, erzem a lehelletét a fülemben. Szorosan át ölel mikor meg ugrok a jelenlétére.
-Hol vagyunk és hol van Darcy? - kérdem kissé ingerülten.
-Ránk találtak és el kelett mennünk egy új házba. Alaszka egy eldugott helyén vagyunk. Darcy pedig a másik szobában, mellettünk . Fájnak? - mik fájnak? Ekkor jobbra fordít ahol rgy egész alakos tükör van és meg látom benne a meztelen testemet. Csupa zúzódás és vágás az egész. Az államnál, a mellkasom tele van ott vagasokat is találok. A combomnál is vannak. A farkam körül is vannak zúzódások és vágások. Amik úgy tűnnek mintha csak épphogy nem nyisszantották le péniszemet. Jajj...
Ki tette ezt? Zayn? Elképedve nézem a saját testemet. Ez gusztustalan...!
-Ugye Darcy jól van?
-Persze, őt nem bántotta Zayn. - szóval ő tette. Mert el szöktem. Így már nem ois volt igazán kedvem meg próbálni még egyszer, plusz így hogy Alaszkában vagyunk sem lenne olyan gyerek játék.
Cseszd meg!
-Miért vagyok pucér? - kérdem tőle félve.
-Mert le vetkőztettelek. Szeretem nézegetni a formás popsidat. - bele markolat az említett testrészembe. Föl nyögtem egy kicsit tettére.
-De Darcy-val vissza kell járnunk az ottani kórházba.
-Itt is vannak kórházak. De amúgy Katryn gyerek orvos. Ő látta el a sebeidet, velünk lesz egy ideig. De térjünk rá a lényegre.
Meg ne próbálj meg szökni meg egyszer. Nem akarom hogy bajod legyen .
Tudom hogy amit tettem az meg bocsájthatatlan. Tudom. Meg erőszakoltalak. - itt könnyek kezdtek gyűlni a szemében. Sír? - Egy szörnyeteg vagyok, meg értem hogy nrm szeretsz sem te sem senki. Darcy még nem ismer engem mert csak egy baba... Vele nem akarom el cseszni. Kérlek adj egy utolsó esélyt nekem. Tisztában vagyok vele hogy nem hiszed el, de én szeretek Louis. - szembe fordultam vele és minden ép eszemet félre téve meg szólatam.
-Meg kell ígérned hogy nem bántasz többé. - föl csillantak a szemei szavaim hallatán. Istenem Louis ne legyél ilyen ostoba! Mondta a belső hangom. De nem érdekelt.
-Én is szeretlek Harry.

13. rész

  

 Velem ellentétben Harry rögtön kapcsolt és ki rántotta a fiókot majd ki vette a pisztolyt onnan. Élesített aztán ki rohant a szobából a nappaliba ahonnan a hangok jöttek. Darcy! Mi van ha ő is veszélyben van? Nem törődve a tudattal hogy ha meg próbálok föl állni akkor nyilván rohadtul fog fájni a seggem, föl pattantam és igen ahogy azt gondoltam eszméletlen fájdalom nyilat a hátsómba. Össze rogyatam de föl is álltam azonnal, magamra kaptam egy alsó nadrágot és ki rohantam - már amennyire bicegve, fájó seggel lehetséges - egyenesen Darcy szobájába ahhoz szerencsére senki sem volt csak a lányom. Hatalmas sóhajtottam a megkönnyebbüléstől. Nincs baja. Oda bicegtem hozzá és ki vettem a kis agyából. Amint ki vettem el dobta a maciját és rám kacagott. Ó, kicsi lány ha tudnád mannyire nem vicces dolgok fojnak itt...
Darcyval a karomban hirtelen meg fordultam mikor meg hallottam a pisztolyok hangját. Egy üvöltés.
Harry.
Istenem ne! Ki rohantam a nappaliba, a szívem 580-nal vert, majd ki szakadt a mellkasomból. Még egy üvöltés, de ezúttal egy idegen hangtol származott. Mikor be értem a nappaliban a látvány le sokkolt.
Zayn lihegve feküdt a kanapék dőlve, pisztollyal a kezében. Le hunyta a szemeit és hátra döntötte a fejét.
Egy test feküdt a földön a saját vérében és nyögött egyet mire Harry bele lőtt még egyet. Össze rendeztem és össze szorították a szememet hogy ne lássam amint meghal. Hihetetlen, hogy Darcy még ilyenkor is halál nyugodt, egyszer sem sírt föl vagy esett pánikba, mint én. Csak nagy szemekkel nézett a másik apjára aki a földön ült véresen.
-Tarts ki! Le teszem Darcyt és segítek! - azzal el rohantam és tettem amit mondtam.
Harry ugyan ott volt ahol eddig hagytam, annyi különbséggel hogy Zayn fölötte környedt és a hátán feküdt.
Oda rohantam és le kuporodtam a fejéhez és föl raktam a combomra.
-Hazz! Hol fáj? Kérlek válaszolj! - nem tudom, miért aggódok érte ennyire, hisz bántott engem. A homlokát kezdtem simogatni.
-Van egy golyó a belső combján. Az vérzik. Hozd ide a kötszeres dobozt. Ott van a fürdő szobában a zuhany kabin mögött! - hadarta Zayn. Látszik hogy aggódik érte. Olyan hűségesek egymáshoz, mint a testvérek.
Azonnal cselekedtek és ki szaladtam a fürdőben. Be nyúltam a zuhanyzó elrejtett ki zugába, mikor egy hatalmas ordítás zengte be a házat.
Oh! Már értem,csak ki küldött hogy ne legyek ott mikor ki veszi a golyót. Istenem de cseszettül fájhatott ez neki.
A kötszeres doboz attól még kell szóval ki rangattam a helyéről és vissza rohantam vele.
Nem mondott semmit csak el vette a dobozt és ki vette belőle ami kelett, míg Harry csak csukott szemmel zihált az ölembe tett fejjel.
Míg Zayn el látta Harry sebét én nyugtati próbáltam őt. Néha föl sóhajtott és ki nyitotta a szemét. Rosszabb esetben föl kiáltott kínjában.
Nem értettem hogy miért érzem magam ennyire rosszul amiért Harry ilyen állapotban van. Szúrt a belsőm. Nehezen kaptam levegőt. Olyan volt mint a pánik rohamaim kezdte.
Le kell nyugatom magamat.
Mély levegőt. Belélegezni. Ki fújni. Belélegezni. Ki fújni. Belélegezni. Ki fújni...
Rendben. Meg vagyok... Nincs baj Louis.
-Kész. - mondta Zayn. - Tegyük föl a kanapéra. Segíts! Én fogom a felső testét. Az nehezebb... - mormogta, de én meg halottam. És rosszul esett. Mindenki gyengének tart.
Meg fogtam a lábát de ő még nem a hóna alatt. Mikor derék szögben próbáltam föl emeleti a lábát föl kiáltott fájdalmasan.
Gyorsan el engedtem.
-Bocsánat, nem akartam!
-Óvatosan! Ne hajlítsd be! Te szerencsétlen, idióta! - kiáltott rám Zayn, mire össze rezzentem.
-Ne beszélj így vele... - suttogta Harry.
-Ne haragudj. Nem akartam Harry. ..
-Vigyük. - jelentette be.
Ezúttal óvatosabban meg emeltük és föl raktuk a fekvő helyre. Kicsit nyögött de mást nem tett. A fenekem nem fájt kevésbé mint eddig de próbáltam nem mutatni.
-El kell tünnünk innen. Pakolj! - mondta fekete hajú fogva tartóm.
-M... Mi? Miért?
-Mert ránk találtak. Én rendezem a hullát. Te pakolsz. - bazd meg.. Ennyit a tervemről. Talán az úton meg loghatok valahogy. Harry mozgás képtelen. Zayn meg nem tud figyelni rám állandóan. Na! Ez jól jött.
De mégis kik találtak ránk? Azok akik bántani akartak Londonbol? Akiktől Harry el menekeített?
-Nem hallod? Takarodj csomagolni!!-kiáltott rám Zayn, már a hulla a hátán volt mikor ezt mondta. Föl siettem a lépcsőn a fájó fenkemmel és össze raktam Darcy cuccait, majd Harry ét is. Mivel nekem semmim sem volt mert hát senki sem figyelmeztetett hogy Harry el fog rabolni, pakoljak össze.
Le mentem az ajtóhoz - a seggét a sok járkálastól már mrg jobban fájt - a táskákkal és a lányommal aki el vot foglalva a keze be tuszkolásával a szájába. Nagyon cuki volt ahogy a pici öklét a pár fogas szájába próbálja be paszirozni. Közben hatalmas szemeivel Zayn - t nézte aki a cuccaival együtt föl kapta a miénket és ki viharzot a kocsihoz. Fel öltöztettem Darcy és én is föl vettem a kabátomat. Hihetetlen hogy Darcy milyen nyugodt. Mindig sikerül neki meg nyugtatnia engem. Mikor vissza ért a házba felém sem fordulva beszélt hozzám.
-Kifelé! Hozom Harry -t!
Ki mentem vele és Darcyval az ölében be ültem a kocsiba. 
Az adrenalin szintem szinte szárnyalt.
És ekkor egy olyan ötletem támadt amit akkor még nem gondoltam volna hogy mekkora bajt okozok majd  magamnak.

Be ültem a vezető ülésbe és gázt adtam...

12.rész

Ne feledjétek minimum 7 komment a komihatár! Sajnálom, hogy ilyen kis rövid lett de ne aggódjatok ez amolyan 'bevezető' rész egy cslekmen, hogy sorozat elindulásához. Jó olvasás! 

Au!
Ez az első gondolatom rögtön az után,hogy ki nyitottam a szememet és megmozdítottam a bal lábamat.
Meg próbáltam föl térképezni,hogy hol is vagyok.Egy biztos,valami puhán.Ez egy ágy,méghozzá Harry ágya,és ekkor minden bevillant.Könnyek gyűltek a szemembe.Minden egyes részletre tisztán emlékszem.Bár ne tenném.Rohadtul fáj a fenekem,a fejem is lüktet.Meg fordítva fekszek az ágyon a nyakamig be takargatva,úgy ahogy itt hagyott mi után legalább 5-ször belém élvezett. Összerezzentem az emlékre. Még mindig nem értem mi volt köztünk aznap este amikor ki öntöttük egymásnak a lelkünket. Azt mondta tud mindent és meg érti. Akkor miért kell most ilyennek lennie? Nem értem.
Egyet tudtam csak. Méghozzá azt, hogy innen ki kell jutni Darcy-val együtt. Minél messzebb Harry - től. Lehet hogy azt mondja szeret minket, de mégis csak bántani tud minket. Félre kell tennem a naiv Loist és be kell vallanom saját magamnak, hogy Harry akármi is mond, nem szeret engem.
Már csak egy terv kéne a szökéshez.
Francba hogy nrm figyeltem a kórházhoz vezető utat. Akkor legalább tudnám merre van a város és onnan tudnék útba igazítás kérni. Francokat...
Segítség nélkül nrm fog menni az biztos. Zayn-ből nrm hiszem hogy ki tudok szedni valamit. Hiszen Harry bűnttársa. Nem fog segíteni.
És ekkor meg világosodtam. Harryből kell ki szednem. Azt kell hinnie hogy bízok benne és ha már ez meg van akkor talán kapok egy kis útba igazítást, elég ha azt tudom meg hol van a város.
Ja és pénz is kéne. Hát ja... kéne.
A nagy gondolkodásomat az ajtó nyílása szakította meg, be lépett Harry és hatalmas ki sírt szemekkel nézett rá.
-Szia. - suttogta. Föl emeltem a fejemet.
-Szia. - kicsit hátrébb húzódtam az ágyon amikor a kezében lévő tálcával felém lépett majd le ült az agy szélére és felém tolta azt.
-Hoztam neked reggelit. - mondta halk, elcsukló hangon. - A kedvenceid. - Azért ez jól esett. Annyi év után is emlékszik rájuk. De természetesen ez semmin sem változatát. El szökök innen. El kell hinnie hogy bízok benne.
-Köszönöm. - föl akartam ülni de erős fájdalom hasított a fenekembe ezért bissza estem.
-Baszdmeg! - káromkodtam halkan.Ekkor olyan történ amire nem számítottam.
Harry zokogva borult a nyakam.
-Sajnálom, Louis! Nagyon-nagyon sajnálom. Nem voltam magamnál. Könyörgöm bocsáss meg. Szeretlek! - Istenem ez nehezebb lesz mint gondoltam. NEM! Csak hazudik! Már el határoztam magamat. CSAK elhitetem vele, hogy szeretem és bízok benne.
A tervemet szerint cselekedtem.
-Tudom Harry. Csss.. Én is szeretlek. - öleltem meg őt. Istenem de utálom magamat! Gyűlölöm magamat amiért ilyesmiben hazudok neki. Nem jatszadozhatok az érzelmeivel. Ezt semelyik ember nem érdemei meg.
-Köszönöm - hajolt el tőlem, hogy a szemembe nézhessen. A szemei könnyesek voltak és gyönyörűek. - Tényleg meg bocsátasz?
-Igen, meg. - ekkor Darcy föl sírt. Darcy?
-Majd én megyek.
-Hamarabb haza hoztad?
-Nem, már le telt a két nap. Nagyon sokat aludtál. - azt! Két napon keresztül aludtam? Ekkor két hatalmas puffanás hallatszott.
Harry és én is össze rezzentünk mikor a lövéseket egy ordítás követte.

Ütemezés

Kedves Olvasóim!
A részek körül belül hétvége tájékán lesznek.
 Viszont csak akkor ha legalább 7 ember kommentel.
Bocsánatot kérek azoktol akik lelkesen írják őket, nekik nagy köszönet.

11.rész

Emlékeztetőül
A parkolóban még bírtam valahogy de azonban  ahogy el indultunk ki tört belőlem a zokogás.
Harry félre húzódott egy keskeny útra majd ki kapcsolta az övemet és át ültetett az ölébe.
-Ne aggódj!Minden rendben van.Csak a gyógyszert kell szednie.Csss..-mondta  a nyakhajlatomba fúrt fejjel.
-Ez a te hibád...

-Tudom Louis ,hogy az én hibám.És hidd el hogy mindennél jobban bánt.Szörnyű apa vagyok...-könnyek gyűltek Harry szemében-Soha nem akartam rosszat neki mert ő a lányom és mindennél jobban szeretem.Kérlek ne haragudj rám elég ha én utálom magamat e-miatt,tudom hogy el csesztem és nagyon mérges vagy most rám de hidd el hogy jelenleg jobban gyűlölöm magamat mint te engem.-
-Meg próbálom de kell egy kis idő.
-Köszönöm,menjünk majd otthon beszélünk.Zayn már nincs ott.
-Oké-szipogtam,majd az ablak felé fordított fejjel  nézem a tájat-ami elég gyér volt-és Darcy-n kattogott az agyam.
Csak azt vettem észre hogy meg érkeztünk,és meg áll a kocsi.Harry meg simogatta a vállamat és egy puszit nyomott az orromra.Ki szálltam a kocsiból és föl mentem a lépcsőn.
Mikor már mind a ketten be értünk a jó meleg házban ki jelentettem ,hogy elmegyek zuhanyozni,ő csak nagy csillogó szemellek nézett rám.
Be zártam az ajtót-kilincsre-és meg engedtem a vizet-ennyit a zuhanyzásról-majd le vetkőztem .Meg akadt a tekintetem a vágásaimon amik már be gyógyultak nagyjából a combomon,de a csuklómon még picit heges volt.Vissza a emlékeztem arra hogy ugyan ezt csináltam 15 éves koromban is -tudom,hogy nem megoldás és azt is hogy semmit sem old meg-,ekkor derült ki hogy meleg vagyok és az eddig is borzalmas kapcsolatom az apámmal még többet romlott,össze ver amikor meg látta hogy egy fiú kezét fogom és el pirulva puszilgatom a száját,aztán csak ver s ver és vert egészen addig amíg Harry ki nem mentett onnan 4 év szenvedés után.Eleinte nem volt kedves velem,sőt...Kedve szerint bántott és erőszakolt meg,mindig azzal fenyegetett ,hogy vissza a visz  az apámhoz.Természetesen ezt nem  akartam ezért inkább el viseltem hogy minden este meg dug.Körül belül egy évig ment ez így ,de aztán egy vallomás mindent meg változhatott.
Be léptem a kádba és el süllyedtem a habok között.Körül belül  fél órát lehettem bent amikor kopogtak az ajtón.Harry meg sem várta,hogy be engedjem  már bent is volt.Még szerencse  ,hogy sok volt a hab különben meg látott volna meztelenül.Nem mintha szégyelltem volna amim van mert nem épp egy átlagos méret,de azért két év telt és újra hozzá kéne szokjak.
Közelebb jött és le ült a kád szélére.
-Van egy ötletem amivel föl dobhatnánk a hangulatot...-mondta sejtelmes.Ezt most nem értem.Hogy mit akar?
-Mi?-dadogtam.Föl állt és le vette a pólóját magáról,ezzel föl fedve tetoválásait és  izomos testét .
-Mit csinálsz?-csúsztam följebb a kádban és nyeltem egyet.Én ezt nem akarom.Le tolta a nadrágját is és már csak  egy igen szűk boxerben állt előttem.Ki pattantam a kádból és ki rohantam a fürdőből,be Harry hálójába.Be akartam zárni az ajtót de egy láb meg akadályozta és ki nyitott majd be is jött .
-Harry ne!-mondtam félénken,de csak közelebb jött hozzám és meg akart csókolni de el fordítottam a fejem ennek ellenére ő erőszakosan meg fogta az államat és maga felé fordított és le dugta a nyelvét a torkomon.Vadul falta az ajkaimat miközben én meg próbáltam ki szabadulni a szorításából.
Hirtelen nem a jelenben voltam hanem  múltban amikor még csak sex-re kellettem neki és többször is meg erőszakolt,és tudtam hogy semmi értelme fizika erővel próbálkozni mert sokkal erősebb nálam.
el kezdett tolni az ágy felé majd le lökött rá .-Kérlek Harry,ne!Én ezt nem akarom!-sikoltottam ,de kicsit sem érdekelhette mert rám feküdt és továbbra is erőszakosan csókolt .Le nyúlt és ki csatolta az övemet.Ne!Ez cseszettül fájni fog.El vált a az ajkaimtól és le rángatta a nadrágomat.amint újra beszéd képes lettem könyörögni kezdtem és érveket hoztam föl hogy miért ne tegye.Nem érdekelte.
Elő vett egy bilincset és egy....egy...mű..faszt.Na nem!Nem!A-a!amint meg látta hogy szabadulni próbálok a bilincsel hozzá kötözte a kezemet az ágy támlájához.sikoltoztam és kapálóztam ,kérleltem hogy ne tegye de nem érdekelte.Elő vette a síkosítót.Aztán  úgy tűnt nem felel meg neki  póz amiben vagyok, ezért ki kapcsolt a bilincset és kis harc árán de le nyomott az ágyra.Hason feküdtem előtte a fejemnél tartott az ágyon,mozdulni sem tudtam, sét nyitott a a lábaimat és be síkosítózta a be járatomat.
El uralkodott rajtam a félelem.Ez nagyon fog fájni.Több mint 2 éve senkivel sem voltam. Harry méretétől is el szoktam,tehát csak annyit tudtam tenni hogy meg próbáltam el lazulni és nem érzni a fájdalmat ami pár pillanaton belül meg is érkezett.Föl nyomta 2 ujját.Föl ordítottam fájdalmamban,de semmit sem tudtam tenni ezen kívül el kezdte mozgatni őket ,majd társított hozzá még egy ujját.sírtam fájdalmamban és kérleltem,hogy fejezze be de meg sem rezzent .Tudtam hogy ennél még csak rosszabb lesz.Hirtelen el tűntek a z ujjai és éreztem,hogy valami mást hejez a fenekemhez.
Ekkor egy eddiginél is erőseb és feszítőbb fájdalom következett.Zokogtam,de már mozogni nem tudtam.
Föl adtam,azt tesz velem amit akar.
Ki be húzogatta bennem a kemény tárgyat,mint rá jöttem a játék szer az.Nem tudom menyi idő telt el csak az vettem észre hogy ki veszi belőlem és föl áll az ágyról.azt hittem végre békén hagy,de tévednem kellet mert csak le vette a boxerét és óvszer nélkül  be pozicionálta magát és egy hirtelen döféssel bennem is volt.sokkal jobban fájt,mint az eddigiek.De már csak zokogni tudtam és görcsösen szorítani  a paplani.Föl pillantottam a szemébe ami ki volt tágulva.a pupillái olyanok voltak,mint aki legalább 10 tonna LSD-t be nyomott.Ó Istenem!Harry totál be van állva.nem tudja mit csinál.Lehet,hogy nem is fog emlékezni ere az egészre.Erőteljesen mozgott bennem,miközben csak arra tudtam gondolni,hogy amikor ki fog józanodni, sokkal nagyobb bűntudatot  fog érzeni,mint én most fájdalmat.

10.rész

Emlékeztetőül
-Nem lélegzik! Segítsen!-kiabálta Harry.Darcy-t rá tették egy gurulós hord ágyra és ki rohantak vele egy műtőbe végig követtük őket.
-Mióta eszméletlen?-kérdezte az orvos
-Nem tudom..fél órája.-A műtőből úgy kellett minket ki rángatni.Vagy 2 órája ültünk Harry-vel a váróban.Én a vállán sírtam ő pedig csak maga elé meredve nézett.A gondolataim kavarogtak. Semmi másra nem tudtam gondolni csak arra hogy ez az én hibám,ha nem veszekszem Harry-vel hamarabb észre vettük volna.Ekkor egy fehér ruhás orvos lépett ki a műtőből.
-Önök Styles-ék?

Azonnal föl pattantunk,szinte egyszerre amint ki jött az orvos a műtőből.

-Jól van?Mi baja volt?Hagy menjek be hozzá!Kérem!-öntöttem el kérdéseimmel szerencsétlen doktort.
-Igen, mi vagyunk azok-mondta Harry halál nyugodtan,mégis hogy képes ilyen higgadt maradni egy ilyen helyzetben?
-Az első kérdésem az lenne,hogy az utóbbi körülbelül fél évben milyen körülmények között volt a pici?
-Velem volt,fél éve velem él.-mondta Harry és a kezemért nyúlt de én el húztam,mert eszembe jutott mit tett velem fél éve.Az orvos rám pillantott majd vissza Harry-re.aki nyelt egyet.Ideges?
-És önnek milyenek az élet körülményei,Mr.Styles?
-Rendben vannak, nem szenvedek hiányt semmiben-rám nézett hatalmas csillogó tehén nagyságú szemeivel,úgy éreztem hogy ezzel akarja tudatni velem,hogy meg érti miért húztam el a kezemet.
-Jó,következő kérdés.Rendesen táplálják a gyereket?Pontosabban ,tudnak elég tápanyagot és vitamint biztosítani számára?-pillantott mind a kettőnkre. Harry-re néztem mert hát neki kel tudnia a választ hiszen vele volt az utóbbi fél évben Darcy.
-Kérem őszintén válaszoljanak ,mert ezzel csak Drcy-nak ártanak.
-Igen,rendesen kapott ételt.-vakargatta a tarkóját.
-3 óránként evett?
-Nem,...ömm..olyan 5-6.-mondta Harry kissé zavartan.-De  nem mutatta,hogy éhes lenne,nem sírt vagy ilyesmi..ööö...mert ha az lett volna akkor azt jelezte volna,nem?-az orvos szeme el kerekedett majd meg szólalt.
-Mondja hogy maga ennél sokkal jobb szülő,kérem!-mondta felé  nézve,félre pillantottam Harry-re akin látszott ,hogy szörnyen zavarban van és szeretne le keverni egyet az orvosnak.-Attól még hogy nem jelzi ,Istenem hisz ő egy baba mégis hogy jelezni? attól még nem azt jeleni hogy nem éhes.Ennie kellett volna 3 óránként!Istenem.Jó,erre még vissza térünk. Harmadik kérdés.Szedte a gyógyszerét?
-Milyen gyógyszert?-kérdezte Harry,látszott rajta hogy semmit sem ért.  Amikor el lopta tőlem már nem nagyon jöttek rá  fulladás rohamok és ezért el lehetett hanyagolni az orvosságot.
-Nem szedte a gyógyszert fél évi?!-kérdezte hitetlenkedve.-Normális? Egyáltalán miért volt önnel fél évig,ha még csak vigyázni sem tud rá?!-Harry-n láttam hogy nagyon kevés választja el a verekedéstől.
-Most ki oktat minket vagy segíteni akar a babánkon?-kérdezte gorombán.
-Természetesen a második. Teh...
-A lényeget!Jól van?
-Jobban lesz.Bent kell tartanunk meg figyelésre pár napig aztán vissza kell állnia a gyógyszer szedésére és a vitaminokra és a rendes táplálkozásra.-a mondat végét mát Harry-hez intézte.
-Csak egy fulladás roham volt.Ne aggódjanak nem lesz baja csak vissza kéne jönniük úgy-nézett a lapjára-egy havonta ellenőrzésre.Jó hogy hamar be hozták ,mert ha ne m tették volna sokkal komolyabb   baj is lehetett volna.a kollégám el mondja önöknek a további dolgokat amíg én végzek még pár ellenőrzést.-mondat majd meg sem várta,hogy meg köszönhessük el tűnt,és föl váltotta egy másik orvos,aki föl írta a gyógyszert és vitaminokat amiket ezentúl szednie kell Darcy-nak,aztán be engedett minket hozzá.Meg engedte hogy pár percig be menjünk hozzá.
Be rontottam a kórterembe amin látszott hogy gyerekek fogadására van és  meg  láttam a lányunkat egy kis baba ágyban feküdni ,az arcán lélegeztető volt. Hallatszott a kis szuszogása.Emelkedett a mellkasa.El szorult a szíves a látványtól.Oda álltam fölé és könnyes szemekkel kezdtem beszélni hozzá.
-Szia Prünty!Hogy vagy?Nagyon meg ijesztettél minket,tudod?De most már minden rendben lesz ne aggódj!Szeretlek!Még pár napig itt leszel,de ne aggódj csak pár nap,gyorsan el telik majd.-Harry mögém jött és meg fogta a vállamat és a hátam mögül beszélt  Darcy-hoz.
-Szia.-nyújtotta oda kezét az alvó babának és meg simogatta a ki testét.
-Ennyi volt,menjenek haza .legközelebb 2 nap múlva találkoznak,szóval búcsúzzanak el.-dugta be a fejét az orvos.
-Mi?Nem jöhe...
-Nem.most pedig menjenek mert le járt a munka időm.mutatott az órájára.
-Goromba  fasz...-motyogta Harry.
-Parancsol?-kérdezte a doki
-Goromba  fasz!-mondta hangosabban.azzal el hagytuk a termet és ki mentünk a kocsihoz.A parkolóban még bírtam valahogy de azonban  ahogy el indultunk ki tört belőlem a zokogás.
Harry félre húzódott egy keskeny útra majd ki kapcsolta az övemet és át ültetett az ölébe.
-Ne aggódj!Minden rendben van.Csak a gyógyszert kell szednie.Csss..-mondta  a nyakhajlatomba fúrt fejjel.
-Ez a te hibád...

9.rész

Reggel,Darcy sírására keltem.
Mi után ki bontakoztam Harry karjai közül,azonnal föl tápászkodtam,de egy kar vissza rántott.
-Harry,sír a gyerek.-erre csak morgott valamit ,de aztán föl kelt és ő is oda jött Darcy-hoz aki immár a karjaim között volt.
Éjszaka,semmi sem történt Harry és köztem,még csak nem is csókolóztunk-azon a szájra puszin kívül amit álmomban kaptam-,és természetesen nem a lányunkkal egy szobában fogunk szeretkezni.Mondjuk én nem is akarok még.szerintem ez még túl korai lenne.Még mindig van  egy kis félelmem Harry iránt.Talán ezért is nem  kezdeményezett egyikünk sem csókot,érezhette rajtam hogy még vannak kételyeim.
 Darcy még mindig keservesen sírt,próbáltam nyugtatgatni de nem sok sikerrel.Meg néztem a pelenkáját de az tiszta volt. Harry mint egy pincsi kutya követett minket és beszélt a lányunkhoz,simogatta kezét.
-Szerintem éhes.-mondta -számomra még- szokatlanul kedvesen.
-Lehet.-néztem rá.
-Elő veszem a baba tápot, addig öltöztesd föl.-tettem ahogy mondta majd le mentem vele a konyhába.Be ültettem a etető táljába és elé raktam az ételét.
Mikor még midig sírt,és már legalább ötödjére dobta el az ételét ami eddig a kedvence volt,aggódva néztem Harryre aki eddig mellettem ült.
-Szerintem valami baja van.-jelentettem ki.
-Lehetséges.
-Vigyük el orvoshoz.
-Nem-mondta.
-Mi? Mi az hogy beteg a lányod és nem vihetjük orvoshoz?Ezt  mégis hogy képzeled?!-emeltem föl  a hangomat.
-Nekem nem lenne tanácsos mostanában városba menni,és a legközelebbi gyerek orvosi rendelő ott van,itt a faluban nincsen.És te  pedig nem teheted ki innen a lábadat. -újra össze tört bennem valami.És mi van a tegnap estével?
-Miért nem mehetek el innen? - kérdeztem megtörve. - Mi van az éjszakával? Neked semmit sem jelentett? Még mindig csak egy túsz vagyok? - kérdeztem suttogva a sírás határán.-Én azt hittem,hogy el simítottuk a gondjainkat,Mi van azzal amit mondtál este?És a csók?-leptem el őt a kérdéseimmel.A könnyek már meg állíthatatlanul folytak a szememből.
-De igenis jelentett nekem valamit!Méghozzá elég sok mindent.Nekem legalább is igen.-a végét már csak suttogta
-Tessék?
-Attól még, hogy nekem igen,neked nem biztosan.Csak félek,hogy el szöksz.
-Mi?Azt hiszed hogy nem szeretlek?Én tudom hogy nagyon sok mindent kell még be pótoljunk,de ez nem fog menni ,ha nem bízol bennem.
-Te sem bízol bennem!-vágta rá azonnal-láttam rajtad,tegnap hogy félsz tőlem.-mondta kis kutya szemekkel.Nem válaszoltam semmit,be állt közénk egy két perc kínos csend,de ezt Harry meg törte.
-Így van Louis?Félsz tőlem?
-Én..csak. vagyis ,hogy...egy kicsit..talán.
-Miért?
-Nem tudom.-motyogtam.Közelebb jött,hozzám és meg fogta az alkaromat,és gyengéden magához húzott.
-Nem kel félned,nem bántalak,ha teszed amit mondok.- a mondat utolsó felét már csak  nagyon halkan suttogta,azt hitte nem hallottam.Úgy döntöttem  jobb ha nem mondok semmit mert még a végén valami rosszat mondok.Tegnap este úgy éreztem,mintha teljesen gondtalanok  lennénk és nem is történt volna semmi rossz köztünk.Most viszont...
-Harry,a gyereknek akár  komoly gondja is lehet.Kérlek hagy vigyem el őt orvoshoz.Kélek!Azt mondtad szereted őt,akkor ezt tedd meg érte.-nagyot sóhajtott majd sokáig nézett a szemembe majd majd meg szólalt.
-Ígérd meg ,hogy vissza jössz.-a homlokát az enyémnek döntötte.
Bólintottam
-Mond ki!-parancsolt rám.
-Ígérem,csak mond meg hogy hova kell menünk.
-Rendben-ez után olyat tett amivel meg pecsételte a bizalmunkat egymás iránt.Bár az igazat meg vallva én még mindig félek tőke egy kicsit az előbbi kis el szólása miatt.
Meg csókolt.
Oly puhák voltak az ajkai,mint régen. Óvatosan mozgatta az övéit az egyében.Tökéletes lett volna ha én felőlem nem lettek volna kételyek Harry iránt.Olyan nyugodt volt.Olyan szép csend.N várjunk csak?Csend?Hisz az előbb még Darcy sírt.
Gyorsan el váltak ajkaink amint azt ő is föl fogta és oda kaptuk a tekintetünket ahol a lányunk etető széke volt.
Le volt hajtva a feje és már nem sírt.
Oda mentem hozzá Harryvel a nyakban.Óvatosan ki emeltem őt és föl emeltem hogy lássam az
arcát ami még mindig le volt hajtva.
-Darcy?Drarcy!DARCY!Harry nem lélegzik!-Ilyen félelmet még sosem éreztem.Azonnal kórházba kell vinnünk!
Harry!-Csak ezt tudtam hajtogatni a sokktól. Harry tisztábban tudott gondolkodni mint én mert ki kapta kezemből és el kezdte ütögetni a hátát.
Hozd a garázsból a kocsi kulcsot ott van az ajtó fölött!-kiáltott rám.Azonnal tetem amit  mondott és fél percen beül már a kezemben volt az életem értelme Harry pedig ezerrel hajtott a kórházba és  pórbált le nyugtatni engem-vagy magát- a szavaival.Nem sok sikerrel.
-Emeld meg a fejét és ütögesd  a hátát!-éreztem hangjában a félelmet.
10 percen belül a kórházban rohangáltunk orvost keresve.
-SEGÍTSEN VALAKI! A KIS BABÁNK NEM LÉLEGZIK!
-Erre jöjjenek!! rohant oda hozzánk egy nővér-Egy szobába vezettet minket sietve ahol egy orvos volt.
-Nem lélegzik! Segítsen!-kiabálta Harry.Darcy-t rá tették egy gurulós hord ágyra és ki rohantak vele egy műtőbe végig követtük őket.
-Mióta eszméletlen?-kérdezte az orvos
-Nem tudom..fél órája.-A műtőből úgy kellett minket ki rángatni.Vagy 2 órája ültünk Harry-vel a váróban.Én a vállán sírtam ő pedig csak maga elé meredve nézett.A gondolataim kavarogtak. Semmi másra nem tudtam gondolni csak arra hogy ez az én hibám,ha nem veszekszem Harry-vel hamarabb észre vettük volna.Ekkor egy fehér ruhás orvos lépett ki a műtőből.
-Önök Styles-ék?

8.rész.

Sziasztok!Köszönöm az olvasókat és a lelkes kommentelőket  .Sajnálom hogy ilyen kis kurta lett a rész de ,szerintem ebbe a részbe nem is kell több. :)

 El telet 2 óra az a ölelkezésünk óta Hary-vel.

Nem szólt egyikünk egy szót sem mégis értettük egymást.

A matracon feküdtem Darcy szobájában,már fél álmomban mikor meg halottam valaki nehéz lépéseit a folyóson a szoba felé közeledni.Mikor ki nyílt az ajtó gyorsan be csuktam a szememet és alvást színleltem.Csak az vettem észre hogy Harry-a gyűrűi el árulták- meg emeli a fejemet és be csúsztat alá egy párnát,és rám terít egy takarót,majd közel hajol az arcomhoz és ad egy puszit rá majd még egyet de ezt már nem az arcomra adta hanem a számra.Úgy meg döbbentem hogy hirtelen ki nyitottam a szememet és föl kaptam a fejemet. Harry hirtelen el rántotta fejét és ijedten nézett rám.

-É...n csak...,szóval...te ébren vagy?-látszott rajta,hogy nagyon zavarban van.

-Szeretsz engem?-tettem föl neki a kérdést ami először eszembe jutott.

-É...én nem...vagyis...NEM.-ahogy ezt ki mondta,olyan érzésem támadt mintha meg ütött volna,pedig ez sokkal rosszabb volt.

-Ohh..értem.Vagy is hogy nem,NEM értem!-emeltem föl a hangomat suttogva-Tudd hogy ébren voltam amikor Darcy-vel beszélgettél.Halottam amikor azt mondtad hogy szeretsz engem.-Harry arcán tükröződött a döbbented és a kétségbe esés.Hulla fehér lett az arca,majd olyan piros mint egy paradicsom.

-Szóval, Harry. Szeretsz?

-Nem tudom.-hajtotta le a fejét

-Meg tudsz nekem bocsájtani azok után amit tettem veled?

-Mindent tudok!-kapta fel a fejét.-Tudom hogy csak Darcy -ért tetted és nagyon jól döntöttél,ha tudtam volna hogy meg fenyegettek,és nem tudtunk volna mit tenni akkor én mondtam volna neked hogy jelents engem föl a gyerekünk érdekében.

-Tessék?Honnan?Mikor tudtad meg?-most már végképp nem értettem semmit.
-Az nem érdekes. Mi után ki engedtem a börtönből.
-Én annyira sajnálom,Haz.-a takaró szélét kezdtem nézni és éreztem hogy el öntik a szememet a könnyek.-Nem érdelet ,hogy el veszik tőlem a babánkat ,tudom hogy ez most szörnyen hangzik,de még csak a második hónapban voltam és nem ragaszkodtam hozzá annyira,csak veled akartam lenni és nem akartalak föl jelenteni,de mi után össze vesztünk a düh beszélt belőlem és nem tudtam tisztán gondolkodni.-a végét mér elcsukló hangon mondtam mert nem bírtam tovább és el sírtam magamat.
Éreztem hogy Harry át ölel izmos karjaival.A nyak hajlatába fúrtam a fejemet és csak zokogtam tovább és motyogtam neki bocsánat kérően.
-Nem haragszok,Lou.Css...Én sajnálom amiért el loptam a lányunkat.el borult az agyam és fájdalmat akartam okozni ne..ked.hüpp,Lou..hüpp-itt mát ő is sírt  a nyakamba borulva.
Nem is tudom mikor éreztem ilyen boldogságot mint most,a tudat hogy szeret még mindig szeret.
Egész éjjel össze bújva beszélgettünk és sírtunk,egyszerűen csak élveztük  egymás közelségét.sírtunk,nevettünk együtt.azt is meg tudtam,hogy össze törte a képet ami engem ábrázolt,de aztán össze ragasztotta és minden éjjel amit külön töltöttünk azzal aludt.
Be pótoltuk az elveszett időt.
Egyszerűen úgy szerettük egymást,mint két és fél éve.

7.rész

  Még mindig itt ülök a kanapén és nem tudom föl dolgozni amit Harry mondott miközben azt  hitte hogy alszok.
Szeret engem?És én miért örülök ennek ennyire?Hiszen, ha szeretnénk egymást akkor nem bántanánk egymást folyton.És nem  keserítenénk meg egymás életét.
Mát vagy 5 milliószor vissza játszottam a fejemben a szavait de még mindig nem  jutok egyetlen értelmes gondolathoz.
Ahogy ott üldögéltem vissza gondoltam az elmúlt 2 és fél év eseményire.
A veszekedésre,arra hogy meg fenyegettek,arra hogy önző voltam,arra hogy a szerelemért nem álltam ki,sosem fogom tudni meg bocsájtani magamnak.
Könnyek gyűltek a szemembe ahogy vissza gondoltam Harry csalódott és könnyes arcára.el árultam őt.De nem tehettem mást,vagy teszem amit mondanak vagy elveszik tőlem Darcy-t amint meg születik.
a gondolataimból Darcy sírása ébresztett föl.
Azonnal ki rohantam a nappaliból  föl az emeletre a lányom szobájába a hang irányába,Meg is találtam őket,  Darcy Harry  kezében volt  aki sírt ,ő peidig próbálta meg nyugtatni,nem sok sikerrel és beszélt hozzá.
-Annyira sajnálom Kicsim!Nem  akartam!Bocsáss meg!Véletlen volt!Csss!Ne sírj!
-Mit  műveltél vele te állat?!-kiállottam rá, rám kapta tekintetből amiből tiszta meg bánást és fájdalmat olvastam ki.Oda szaladtam hozzá és ki kaptam a kezéből a még mindig síró Darcy-t.
-É..Én nem akartam.Véletlen volt.Nem akartam fájdalmat okozni neki.-mentegetőzött
-Cssst!Ne sírj,itt vagyok Prüntyi ,itt vagyok.-Simogattam a kis buksiját,de vigasztalhatatlanul sírt tovább.
-Mi történt?-szegeztem Harry-nek a kérdést szúrós pillantással.
-M..Mi cs..csak játszottunk és föl emeltem és véletlenül be vertem a fejét az ajtófélfába.De teljesen véletlenül!-dadogtak könnyes szemekkel.Könnyek?Harry sír?Hol van az a durva és goromba Harry aki eddig köztünk élt?
Tudtam hogy nem direkt csinálta  ezért nem haragudtam rá már annyira,mint amikor be léptem a szobába.
Közelebb jött és meg ölelt minket fél kézzel a másikkal pedig a lányunkat simogatta és puszilgatta a fejét és  bocsánat kérően  motyogott neki.
Csak nézem őket,és nem  tudtam le venni róluk a szememet,olyan szeretettel fordult felé ,mint ahogy velem bánt 2 és fél éve.
Nem értettem ,hogy miért lett hirtelen ilyen kedves amikor  korában úgy bánt velünk,mint a kutyával.
Már vagy 20 perce álltunk össze ölelkezve amikor  észbe kaptam.
Harry ép engem ölel.Bele borzongtam a közelségébe.Már el is felejtettem milyen jó érzés.A teste melege és illata.Bódító.
Arra lettünk figyelmesek hogy a keserves sírást,halk szuszogás váltotta fel.El aludt.
-Tedd be a kis ágyába.-mondta nekem érzelem mentes hangon,majd ki menta szobából.
Csak álltam ott le meredve.kezdem unni  a hangulat ingadozásait.Az előbb még ölelget a másik percben pedig  már ugyan olyan goromba mint volt.
Le tettem Darcy-t az ágyába ,utána le mentem Harry-hez a konyhába.Épp valamit  csinált a tűzhelyen.felém sem pillantott.
Vajon hogy reagálna ,ha meg tudná,hogy ébren voltam amikor beszélgetett Darcy-val?
Közelebb sétáltam hozzá ,hogy meg nézzem mit csinál.a vizet forralta fel Darcy-nak.Meg dobban a szível a törődését látva.
Tudtam hogy kinek és mit csinál de a csönd kínzó volt ,ezért meg szólaltam.
-Darcy-nak?
-Ja.-Nahát, de bő beszédű valaki.
-Lehet egy kérdésem?-már most görcsölt  a hasam és izzadt a tenyerem.Csak biccentett válaszul.
Biztos tudni akarod Lous?-kérdeztem magamtól.Nagyon féltem a választól.De ha már rá szántam magamat akkor véghez viszem. Tudnom kellett a választ.
Szereted a lányunkat?-felém kapta tekintetét és  egy pillanatig csak nézett rám döbbenten,aztán a szemembe nézett mélyen és válaszolt.
-Igen,az életemnél is jobban.-hatalmas kő esett le a szívemről.Szereti.
Ez után olyat tettem amit azt hittem hogy sosem leszek képes többé,de ez még a kérdésné is jobban meg  döbbentett,azt hiszem mind a kettőnket.
Meg öleltem őt,és ő vissza ölelt.

6.rész

 

 2 nap telt el azóta,hogy itt vagyok Harry fa házában  a semmi közepén-még tér erő sincsen,tudom mert meg próbáltam hívni a rendőrséget a vezetékes telefonon amíg Hary aludt-,nem tudom ,hogy miért hozott ide de addig nem is érdekel amíg nem választ el minket Darcy-val.
Zayn-t nem láttam az utóbbi napokban,csak azt hogy Harry néha bevisz neki kaját és italt.Csak néha nyögéseket hallok ha el megyek a szobája előtt.
Harry nem beszél arról hogy mi történt itt két napja,ahányszor rá kérdeztem egyszerűen  azt mondta ,hogy nem az én dolgom.
Harry vendég látó készségei a 0-át súrolják,tehát Darcy szobájában alszok egy matracon-amit én találtam és vettem elő-,szegénykém éjszaka nagyon sokat nyugtalankodik és nem tudom meg nyugtatni sokszor.ami nagyon bánt mivel fél éve csak föl kellett vennem tisztába tettem vagy meg etettem és már aludt is tovább
.Harry olyan goromba velem amennyire csak lehet. Megjegyzéseket tesz és ha éjjel sír a gyerek akkor reggel meg jegyzi,hogy "már megint fölkelt a kölykömre".Én erre csak a szememet forgatom általában.Nem mutatom ,de nagyon fáj hogy így beszél velem és a gyerekéről .Jelenleg is egy ilyen reggelnek nézek elébe.
A veszekedés közepén jártunk mikor föl tettem a kérdést amire már rég meg akartam kapni  a választ.
-Mégis mit akarsz tőlünk?!Mikor óhajt el engedni minket ő felsége?!
-Fogd be pofádat Louis!Én csak jót akarok nektek!-Hogy mi??Csak jót akar?Ez kész elme baj!!
-Te nem vagy normális!Kicseszettül  nem vagy az!Azzal akarsz jót ,hogy elrabolod a lányunkat majd ,fél év után engem is!?Harry ,én tudom hogy miattam veszítettél két évet az életedből a börtönnel,de ez így nem normális!Kérlek engedj el minket!!-a végét már könyörögve mondtam ,könnyek között.
-Csak azért hoztalak el téged kicseszett Londonból mert ha nem tettem volna az ellenségeim meg öltek volna téged!-ezt olyan indulattal mondta hogy elsírtam magamat,mikor föl fogtam, hogy mit mondott meg sem tudtam  szólalni.
Aggódik értem.
El viharzott mellettem ,közben neki ment a vállamnak,én pedig csak álltam ott,mint egy cölöp.
Ki vágta az ajtót és ki ment rajta.
Nekem ez már végképp zavaros.
Nem azért vitte el ,hogy fájdalmat okozzon  vele hanem mert szeret minket és aggódik értünk?
Igaz ,azt mondta hogy engem rabolt el azért, hogy meg védjen nem pedig Darcy-t.
Gondolkodás közben el kezdtem sétálni a házban és végül Darcy szoba ajtaja előtt kötöttem ki.Be rendezett neki egy szobát .Szóval nem úgy tűnik mintha el akarna menni  innen a közel jövőben
Vissza gondoltam az elmúlt pár nap eseményeire és eszembe jutott,hogy amikor meg látta a véres házat Darcy nevét kiáltotta,tehát aggódott érte.
Szereti őt,és engem is szeret.
De mégis miért reménykedek én ebben?
Mert szereted te idióta-mondta bennem a hangocska-Nem,nem szeretem,el vette a lányomat és engem is el rabolt.
Be nyitottam a lányom  szobájába,ahol Darcy ült a kis ágyában és egy gumi játékot próbált föl falni .a nagy koncentráció közben észre sem vette hogy be jöttem a szobába.csak akkor kapta rám hatalmas zöld szemeit amikor meg szólaltam.
-Hát szia,prüntyő!Mikor keltél föl?Gyere ide apuhoz!-oda sétáltam hozzá és ki vettem a kis ágyából.
Ki mentem vele a nappaliba és le ültem vele a kanapéra.
-Szeretnél énekelni,Darcy?
-Úgy beszélsz hozzá mintha értené amit mondasz.-amikor Harry és én együtt voltunk akkor sem kedveltem Zayn-t,de most még inkább gyűlöltem.
-Ahhoz hogy egy baba meg tanuljon beszélni,kommunikálni kell vele,hogy legyen honnan el tanulnia,Zayn.Neked nem pihenne kéne amúgy?-erre már nem válaszolt,csak ki vett egy üveg vizet a hűtőből és le ült a kanapéra mellénk.
-Harry?
-El ment.
-Hova?
-Nem tudom.
-De jó-morogta magában Zayn.
Én ki zártam Zayn jelen létét és tovább játszottam és beszélgettem a lányommal-igaz elég egy oldalú beszélgetés volt-assztem amikor énekelni kezdtem akkor lett elege mert föl állt és el ment.
Egy idő után Darcy is énekelni-magas hangon gagyogni-kezdett velem együtt.
Körül belül egy órája lehettünk a nappaliban mikor Darcy el aludt a mellkasomon majd én is el szenderedtem.

Egy mély hangra keltem föl.Pontosabban Harry hangjára.valakivel méz édes hangon beszélgetett.Nem nyitottam ki a szememet csak hallgatóztam,éreztem a mellkasomon Darcy pihe súlyát. 
-Milyen volt a nap apuval?-kérdezte Darcy-tól.Mi?Vele beszélget?Ilyen szeretet teljes hangon?Hol van a goromba Harry?-éreztem hogy a kis lány meg mozdul rajtam.
-Ne haragudj amiért így el hanyagoltalak,és nem mentem át hozzád amikor éjszaka sírtál.szörnyen éreztem magamat miatta,sajnálom.-Mi után ezt ki mondta meg éreztem az arcomat csiklandozó fürtöket-biztos meg puszilta Darcy-t-majd tovább folytatta a beszélgetést.-Ugye nem keltettünk föl reggel apuval?Tudod nagyon szeretem őt csak olyan makacs és büszke vagyok mint te és nem merem ki mutatni,pedig kéne.Mi van ha ő már nem szeret?Akkor nagyot égnék,nem igaz kis vakarcs?-fölnevet-Na gyere ide  kicsit apuhoz hagyjuk aludni apát.-hirtelen nem éreztem Darcy súlyát magamon mert Harry el emelte rólam majd távolodó léptek zaját hallottam.
Nem tudtam hova tenni ezt a beszélgetést.ez most mindent meg magyarázott ami eddig a fejembe bolyongott fél évig.Szeret engem?Azok után amit tettem vele?És ami még jobban ,meg dobbantotta a szívemet az az volt ,hogy szereti a lányát és el fogadja .

Köszönöm!

Sziasztok!

Nagyon köszönöm  a lelkes olvasókat!
Örülök hogy tetszik a blogom!
Meg próbálok minél hamarabb dolgozni ami olyan 2-3 naponta,hévégén akár több részt is föltenni.
Iratkozzatok fel! :)
És még egyszer NAGYON-NAGYON KÖSZÖNÖM!!!!

:) H

5.rész

Mindig is rosszul voltam a vértől.Egy kicsi vértől is.
Ennek ellenére jelenleg itt állok egy ház küszöbén ami csupa vér.
A látvány annyira letaglózott,hogy azt is csak halkan érzékeltem mikor Harry elengedett-szinte el lökött-és Darcy nevét ordítva elő rántotta a fegyverét-amit már oly sokszor láttam mégis még mindig féltem tőle-majd be rohant a házba és el tűnt.Kellett pár másod perc mire föl fogtam,hogy a lányom is ebben a házban van és azonnal Harry irányába rohantam.(még mindig bekötözött kézzel,viszont a lábamat már el oldozta Harry ,hogy tudjak járni.)Jajj,ne!Istenem csak ezt ne.add hogy a lányomnak ne legyen semmi baja.add ,hogy ez ne az ő vére legyen.
Már keresztül rohantam szinte fél házon de még mindig ne láttam Harry-t sem Darcyt vagy akárkit.
Épp egy szobába(asszem a háló szoba) mentem be,mikor meg hallottam valamit.
Egy lövés.
Még egy.
Tompa puffanás.
Sírás. amit  bárhol föl ismerek. Darcy.
A hang irányába szaladtam és be mentem egy gyerek szobába,ahol Hary állt a kezében egy fegyverrel és a síró lányommal,akit épp vigasztalni próbált.Amint meg láttam Darcyt ,el sírtam magamat és oda rohantam hozzájuk és azonnal ki kaptam Harry kezéből a lányomat.
Ilyen örömöt és meg könnyebbülést még soha életemben nem éreztem.Él és semmi baja.Köszönöm istenem,köszönöm!
Itt van a kezeimben,és most már semmi sem választhat el minket.Nem engedem.
Már Darcy sem sírt egy idő után csak nézte az arcomat nagy szemekkel aztán fölkacagott csilingelő hangocskáján.
-Szeretlek,szeretlek,nagyon-nagyon szeretlek kicsim.Most mát itt vagyok nem kell félned ,soha nem engedlek el,ígérem-mondogattam neki és tettem egy lépést hátra felé.
Majdnem át estem valamin.Pontosabban valakin.
Istenem!
Ez egy holttest.
El is felejtettem hogy egy "csata tér" közepén vagyunk éppen,de nem is érdekel mert itt volt Darcy és már semmi sem érdekel csak az hogy a kezemben tarthatom újra lányomat.
Föl fordult a gyomrom a látványtól.Hason feküdt a saját vérében.Még mindig a halottat nézve el léptem tőle ,de neki ütköztem egy kemény mellkasnak,pontosabban Harry mellkasának.
Föl kaptam rá a tekintetemet ,engem bámult tökéletesen a szemembe nézett.Nem volt köztünk egy centi  távolság sem.
Nem tudtam ki olvasni a szeméből semmit.
Viszont a saját szememből ő biztosan ki tudta olvasni a félelmet és a zavarodottságot.
Éreztem a leheletét az arcomon.
Ékkor be lépett a szobába Harry vérben úszó legjobb barátja,Zayn.
-Zayn!-Harry azonnal oda rohant és el kapta mert ha nem tette volna biztosan össze esik.
Vágás nyomok és lila foltok voltak rajta mindenhol,Darcy arcát el takartam a látvány elől én meg mint egy fa csak álltam ott.
Itt mégis mi történt?
Hary ki vonszolta barátját a szobából ,én pedig utánuk mentem Darcy-val a kezemben.Végig beszélt Zayn-hez de ő csak morgott vagy motyogott valamit válaszul-igaz kinek van kedve ,ereje beszélni félholtra verve ,az ájulat határán- A fürdő szobába vitte ahol ki tisztította sebeit és  tett rájuk fertőtlenítőt.Mire Zayn csak föl szisszenta-gondolom csipett neki-.
-Ne hisztizz már ,rosszabb vagy mint egy hisztis kis lány.Ha ez csípett akkor gondolj bele milyen lesz össze varrni őket,mert van pár amit össze kell és te is tudod ,hogy nem vihetlek kórházban.-Mondta Harry Zayn-nek.Barátja erre olyan hirtelen kapta föl a fejét,hogy az már nekem fájt.
-Mi!?-Zayn hangja legalább 5 oktát ugrott.
-Tedd le a síró masinát és gyere ide és segíts.Fogd le őt!-mondta nekem.
-Egy.Ő nem síró masina ,hanem  a lányod te jól képzett szochiopata állat.Kettő...-folytattam volna de harry közbe szólt"kedves" hangnemben.
-Louis!Most azonnal tedd le és gyere ide,vagy nagyon meg bánod,tedd a kis ágyában aztán húzd ide a segged!!
-Ne beszélj így velem ,és nem fogom a lányomat egy hullával egy szobában hagyni!Egyáltalán miért állok itt még mindig?Rég el szökhettem volna!E helyett itt állok és veled veszekszem.
-Na és mond,hogy jutsz ki innen?Hm?Mert szerintem gőzöd sincsen hol vagyunk  oda kint pedig legalább -9 fok van és a gyereken csak egy rugdalózó van.Szóval csomagold össze a töködet és tedd le a gyereket valahova,le szarom,hogy hova és fogd le vagy soha többé nem láthatod Darcy-t!!Meg értettél!!?-össze rezzentem a hangjára,tettem amit parancsolt és ki vittem Darcy-t
 a nappaliba ahol volt egy járóka és oda be tettem és adtam a fejére egy puszit majd ott hagytam és vissza mentem Harriékhez.
Le guggoltam Zayn elé és le fogtam a karját és a felső testét.
az el következendő fél órát inkább elfelejteném.Zayn ordított fájdalmában, alig tudtam le fogni.
Mikor végzett Harry a pakisztáni barátja össze varrásával föl állt és ki dobta a véres zsepiket és gézeket  majd föl vette  Zayn-t a karjaiba és föl vitte egy szobába.
Én ki szaladtam Darcy-hoz akit nagyon le foglalat egy játék kulcs föl zabálása.amikor észre vett engem ki köpte a szájából a kulcsot és   felém nyújtogatta rövid kis husis kezeit és gőgicsélni kezdett nekem értelmetlen hangokat. Azonnal ki vettem őt és  magamhoz öleltem.Már beszél-ha számunkra nem  is érthető hangon de beszél-és én nem voltam ott amikor az első  hangokat ki mondta.Újra könnyek gyűltek a szememben.
-Soha többé nem engedlek el,ígérem!

4.rész

Elhurcoltak,mint fél éve Darcy-t is.
Ez volt terve?Elviszi a gyerekünket aztán engem is el rabol és megkínoz?
Egy kocsi hátsó ülésén ülök a fejem az ablaknak van döntve.Pár másod perce vagyok csak magamnál.Azt sem tudom mióta vagyok ki ütve,talán órák,napok óta?Meg próbálok meg mozdulni de nem megy. Mivel le vagyok kötözve méghozzá elég jól.  A lábaim és a kezeim is össze vannak kötözve egymással.A nyakam hasogat ,rohadtul el aludtam a nyakamat.Tehát elég rég ki lehetek ütve.
A szemeim még működnek szerencsére és ha már a nyakamat nem is tudom ,a szememet elfordítom és meg látom Harry-t a vezető ülésen.Ketten vagyunk csak a kocsiban,hacsak nem tart még több túszt a csomag tartóban is ,mert akkor akár hányan lehetünk.
Az ablak felé nézek ahol ki nézve szinte semmit sem látok a sötéttől.
-Jó reggelt,szerelmem.-Hallom meg mély hangját ,mely gúnyolódva ejti ki a "szerelmem" szót.
Nem veszem figyelembe az előbbi mondatát és rögtön a lényere térek.
-Hol van Darcy?-Kérdem tőle de ő csak föl nevet.Mi ilyen vicces?!
-Az apjánál.-Föl megy bennem a pumpa gúnyos hangjától.Én vagyok az apja.
-Nem vagy az apja!Mármint ,lehet hogy a te véred de,ő az enyém!Én nevelem,te csak el vetted tőlem a lányomat.
-Ó,ugyan Louis ,hiszen mind a kettőnk ugyan annyi ideig nevelte mint a másik.Nem?Fél-fél év.Nem emlékszel?Tehát ennyi erővel ugyan annyi joga van velem lennie mint veled.-A nyugodt és gúnyos hangjától olyan ideges leszek ,hogy még a nyakfájás ellenére is hirtelen emelem meg a fejemet felé és gyilkos pillantást vetek felé.
-Hol van? Add vissza!Ő az én lányom!-megint  nevet.
-Mi ilyen vicces?
-A próbálkozásod.
-Hol van?
-Otthon.-Na jó!Most jött el nálam az a pont ahol ki ver a víz az idegtől.
-Hogy hol?Az otthona Londonban van!!!Nem nálad,akárhol is laksz te patkány!!Kivel van?Azt ne mond ,hogy valamelyik idegbeteg barátoddal!!
-Nincs vele senki,-Amint ez elhagyja szájat,azt hiszem ,hogy csak viccel.Mi az hogy egyedül van?Még a gondolatok sem formálódtak meg a fejemben mielőtt ki mondtam volna őket.
.MI?!MI AZ HOGY NINCS VELE SENKI?!TE NORMÁLIS VAGY?EGYEDÜL HAGYSZ EGY 1 ÉVES CSECSEMŐ??TE ROHADTUL  NEM VAGY NORMÁLIS!NEM MOST CSAK VICCELSZ.IGEN CSAK VICCELSZ.MOND HOGY CSAK VICCELSZ!!
-Nem,tényleg egyedül van.-ezt úgy mondta mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
-HOGY LEHETSZ ENNYIRE FELELŐTLEN?!ÉS HA VALAMI MAJA ESIK?!Ő CSAK EGY KIS BABA! NEM TUD MAGÁRA VIGYÁZNI!MI VAN HA NE VESZI RENDESEN A LEVEGŐT!?MI VAN HA MEGFULLAD!!??TE ELCSESZETT ROHADT BALFASZ ÁLLAT!HA MÁR EL LOPTAD TŐLEM VIGYÁZZ RÁ!-itt már sírva vágtam  a fejéhez a dolgokat.-LEGALÁBB GONDOSKODJ RÓLA TE BAROM!-ilyen dühös még sosem voltam más emberre csak magamra mikor hagytam hogy ez a jól képzett pszichopata állat el vigye tőlem Darcy-t-.
És csak mondtam és csak mondtam a magamét.Minden iránta fel gyűlt dühömet most ki adtam.
Csak akkor hagytam abba mikor észre vettem hogy lassít a kocsi és meg állunk egy kis fa háznál.Kiszállt és meg kerülte a kocsi majd ki nyitott  az ajtómat.
Aztán olyat tett amit a kapcsolatunk alatt is csak nagyon ritkán tett-részegen-.
Megütött.
Az ütés erejétől ki szakadtam a biztonsági ülésemből és el dőltem a karosszérián.
-Kuss!Egy órán keresztül hallgattam a gyalázásodat te gyenge kis szarzsák.-könnyek gyűltek a szememben a szavaitól,rosszabbak  voltak az ütésnél.
-Nem vagyok gyenge.-suttogtam ,de ő meg hallotta.
-Dehogynem vagy az.Ha erős lennél ,akkor most nem lenne nálam Darcy.-Igaza van.Teljesen igaza.És a fel ismeréstől csak még jobban sírtam,szinte zokogtam.
Ki rángatott a kocsiból egyenesen a kis fa ház bejáratáig.Babrált egy kicsit a kulcsaival majd ki nyitotta az ajtót.
Minden csupa vér volt.

3.rész

Fél év telt el azóta ,hogy Harry el vitte Darcy-t.
Jelenlegi életem a következő képen néz ki-tudom ,tudom siralmas-:Fölkelek-ha egyáltalán alszok-,sírok,előveszem a 18 éves korom óta nem használt pengémet és vagdosom magamat,lemegyek egy szórakozó helyre vagy csak a boltba és itthon leszek seggrészeg,és ez a körforgás folytatóik amíg ki nem kötök a kórházban mert valaki ki hívta a mentőket mert össze estem.
Jelenleg is ez történt tehát itt csücsülök a kórházi ágyamon már egy jó ideje mikor bejön egy orvos.Mi a francot akar ez? - morogtam magamban.
-Jó napot.Hogy érzi magát Louis?
Semmi kedvem nincsen beszélgetni ezzel az alakkal.Én csak Darcy-t akarom.
Morgok valamit válasz a köszönés képen de nem hiszem hogy hallotta is.
-Louis ,nem fogyaszt  egy "kicsit" túl sok alkoholt?
-Minek kérdezi,ha tudja?-Istenem de utálom az ilyen embereket.
-Louis, jobb lesz ha vissza fogja az alkohol fogyasztást.A saját érdekében.Én tudom ,hogy az emberek nagy többségben azért isznak mert felejteni szeretnének.Maga mit akar elfelejteni?
-Most akkor maga orvos vagy pszichológus?-kérdem tőle olyan ellenségesen amennyire csak lehetséges .Tényleg nagyon nincs kedvem ehhez a beszélgetéshez.Az elmúlt fél évemet a lányom keresésével töltöttem.Mindenhol keresetem.Bejártam az egész országot és kérdezgettem az emberek ,hogy nem látták -e.Természetesen sehol sem voltak.Külföldön s kerestem ,semmi siker.Tehát jelenleg csak az alkohol és a vagdosás az én mencsvádam.
Az orvos még meg mondta hogy el kell mennem az anti alkeszek gyűlésére.Ah a tudja mikor...menjen ő a szaros gyűlésére ,ha ennyire akar.
Mikor haza értem csak mászkáltam a házban,párszor el mentem Darcy szoba ajtaja előtt amit szik szalaggal "el torlaszoltam".Annyira hiányzik a nevetése,a pici mancsa,mindene hiányzik Darynak.
Amikor meg tudtam hogy bennem van akkor még nem akartam de a terhesség alatt a szívemhez nőtt,és utána is csak még jobban szerettem.És most semmit sem tudok tenni azért ,hogy meg mentsem.Ez olyan szar érzés amit nem lehet le írni vagy szavakba önteni.
Körül belül este 11:30-kor jelzett a telefonom ,hogy SMS-t kaptam .Ki vettem a zsebemből a telefont és le ültem a lépcsőre.Amikor elolvastam benne az a pár szavas üzenetet azt hittem elájulok.Mégis ki akar és miért akar velem találkozni éjfélkor a parkban?
Sípolva vetem a levegőt.Mi van ha Darcy-ról van szó? El kell mennem.
Amijein gyorsan csak tudtam fölkaptam a kabátomat és a cipőmet és kirohantam a házból.
Az utca teljesen ki halt volt míg oda értem-igaz ki járkál este 11:46-kor egy elhagyott parkban-,a parkban sem volt senki.Ez csak valami rossz vicc? 12:00 van és sehol senki.
Ekkor valaki leheletét éreztem meg a fülem mellett.Az illető olyan közel állt hozzám hogy éreztem  a teste melegét és ami még jobban zavart az ágyékát.
Meg akartam fordulni,de le fogott.Mit akar ez tőlem?Nincs pénzem vagy ilyesmi!
ekkor már a félelem és az adrenalin  szintem olyan magasan volt hogy ha nem tartott volna az illető össze estem volna.És mint el maradhatatlan sípoló levegő vételem sem hagyott cserben.Mért vagyok ilyen gyenge?
Végre megtaláltam a hangom és kiabálni kezdtem és vergődni az utóbbit nem sok sikerrel mivel sokkal erősebb volt nálam a fogva tartóm.
-Engedj el!Engedj el!Mi akarsz tőlem?Nincs pénzem!-próbáltam rúgkapálni de semmit sem értem el vele azon kívül ,hogy még jobban szorított az ember.
Be fogta a számat de így is kiabáltam csak épp hatalmas tenyere miatt csak hümmögés hallatszott.
-Kuss!-Rivallt rám .A vér is meg fagyott az ereimben.Reszkettem a félelemtől.A könnyeim is ki buggyantak.Mit akar? Nem volt még elég ,hogy el vette tőlem?Most meg is öl talán,de lehet hogy csak még nagyobb lelki fájdalmat akar okozni.Az lehet ,hogy egy képet akar mutatni a halott Darcy-ról...NEM.Az utóbbi gondolatomat el is hesegettem mert ennek még a gondolatába is bele halok.Istenem,még az is boldoggá tenne ha vele nő föl és rám még csak nem is emlékszik majd,csak legyen boldog és egészséges.

  Ezt a mély és rekedt hangot akárhol föl ismertem volna.
Harry