Ez egy Zarry,Hybrid.Mpreg sztory.
Tartalom
:)H
2016. július 12., kedd
Hybrids are in me
Új bloggal jelentkezem,remélem tetszeni fog.
Ez egy Zarry,Hybrid.Mpreg sztory.
Zayn Malik(22) közismert modell,akihez egy este betéved egy ártatlan macska hybrid.Harry(16) ártatlan viselkedése rögtön elnyeri a férfii tetszését,de talán nem kelett volna ennyire sietniük,hiszen egy ember nem biztos ,hogy világra tud hozni 6 hybrid babát.
:)H
Ez egy Zarry,Hybrid.Mpreg sztory.
:)H
23.rész
8 hónap múlva
Mikor magamhoz tértem nem feküdt mellettem senki,csak az üres véres,hideg beton padlót találtam Harry helyett.Föl emeltem a fejemet ami nem volt a legjobb ötlet,mivel bele nyilalt a fájdalom a nyakamba.Körül néztem,de nem volt senki a szobában.Fölnyomtam magamat a karommal,döcögősen.
Harry néha velem van néha pedig valahol máshol.Nem mondja el hol,de nem hagyják hogy együtt legynünk,heti körülbelül egyszer találkozunk akkor sem túl sokat.
A bezártság egyszerűen megőrjít.Nincs ebben a szobában semmi,nagyon unatkozok.Ha már a téboly kerülget akkor a picikémhez beszélek a pocakomban.A nemét nem tudom ,mert havi egyszer mehetek ki innen ultra hangra amit valami orvosuk végez el,de csak azt nézi hogy van e szívhangja,az már senkit sem érdekel hogy fiú e vagy lány,Szerintem lány ,érzem ,hogy az.Harry szerint fiú.
Látom rajta,hogy nagyon frusztrálja őt a baba dolog,de nem beszél róla,talán Darcy miatt.Nem tudom.
Semmit sem tudok.Miért tartanak itt egyántalán.Harry tudja,neki elmondták,de ő nekem nem mondja el.Bele szakad a szívem,amiért elszakadunk egymástól,alig beszél velem,nem ér hozzám,néha rám sem néz.Nem értem mivel érdemeltem ki ezt,de nem bírom már sokáig.
Ekkor nyílt az ajtó és Harry lépett be rajra kezében egy bőr kötésű notesszel és egy tollal.Föl tápászkodtam,de elhúzódott mikor meg akartam ölelni őt.A kezembe nyomta a tárgyakat,majd se szó se beszéd ki ment.
Utána kiáltottam de,nem állt meg.Ki csordult egy könnycsepp a szememből,majd le néztem a naplóra.Ebbe minden nap írni fogok.
1.nap
Ma nagyon rugdosott a pocaklakóm,nagyon jó érzés ismét terhesnek lenni.Felemelő érzés.Harryt ma sem láttam.
2.nap
Ma sem láttam Harryt.Unalmas nap volt.De ma jó volt a kaja.
Rohadtul unatkozok.
7.nap
Ma beszállt egy légy.Jót beszélgettünk.
12.nap
Ma Harry bejött és bent volt pár órát,de nem nagyon beszélgettünk.Eltolt mikor az ölébe akartam mászni,de a kezét megfoghattam.Nagyon jól esett.
47.nap
Ma megszületett a pici Theo.Fiú lett,Harrynek volt igaza.Olyan boldog vagyok.Harrynél van most a fiunk,én pedig a kórházi ágyon fekszek és próbálom kiélvezni hogy puha ágy van alattam amíg lehet.
50.nap
Kaptam egy új szobát amiben van ágy nekem és Theonak is.Harry imádja a fiát.Ohh!Itt is van Harry.
Harry bejött az ajtón,majd becsukta maga mögött az ajtót.Nem volt nála Theo.Mégis hol van.Kezdtem pánikba esni.Kezei hátul voltak.
-Hol van?-kérdeztem.
-Vizsgálaton.-monda hűvösen.Nagyon rossz előérzetem van.előre tette a kezeit és ekkor megláttam mi van benne.Egy pisztoly amit most pontosan rám irányít.MI?Mit csinál?
-Harry?Haz?-szólongattam ,de meg sem halott,csak közelített felém.
-Mit csinálsz?-kérdeztem rémültem.
-Bosszút állok.-mondta majd a fejemhez emelte a fegyvert és elsütötte.
VÉGE
Köszönöm ,hogy végig velem voltatok.
Kommneteljen mindenki egy smileyt,hogy megszámolhassam hányan voltunk! :)
:)H
Mikor magamhoz tértem nem feküdt mellettem senki,csak az üres véres,hideg beton padlót találtam Harry helyett.Föl emeltem a fejemet ami nem volt a legjobb ötlet,mivel bele nyilalt a fájdalom a nyakamba.Körül néztem,de nem volt senki a szobában.Fölnyomtam magamat a karommal,döcögősen.
Harry néha velem van néha pedig valahol máshol.Nem mondja el hol,de nem hagyják hogy együtt legynünk,heti körülbelül egyszer találkozunk akkor sem túl sokat.
A bezártság egyszerűen megőrjít.Nincs ebben a szobában semmi,nagyon unatkozok.Ha már a téboly kerülget akkor a picikémhez beszélek a pocakomban.A nemét nem tudom ,mert havi egyszer mehetek ki innen ultra hangra amit valami orvosuk végez el,de csak azt nézi hogy van e szívhangja,az már senkit sem érdekel hogy fiú e vagy lány,Szerintem lány ,érzem ,hogy az.Harry szerint fiú.
Látom rajta,hogy nagyon frusztrálja őt a baba dolog,de nem beszél róla,talán Darcy miatt.Nem tudom.
Semmit sem tudok.Miért tartanak itt egyántalán.Harry tudja,neki elmondták,de ő nekem nem mondja el.Bele szakad a szívem,amiért elszakadunk egymástól,alig beszél velem,nem ér hozzám,néha rám sem néz.Nem értem mivel érdemeltem ki ezt,de nem bírom már sokáig.
Ekkor nyílt az ajtó és Harry lépett be rajra kezében egy bőr kötésű notesszel és egy tollal.Föl tápászkodtam,de elhúzódott mikor meg akartam ölelni őt.A kezembe nyomta a tárgyakat,majd se szó se beszéd ki ment.
Utána kiáltottam de,nem állt meg.Ki csordult egy könnycsepp a szememből,majd le néztem a naplóra.Ebbe minden nap írni fogok.
1.nap
Ma nagyon rugdosott a pocaklakóm,nagyon jó érzés ismét terhesnek lenni.Felemelő érzés.Harryt ma sem láttam.
2.nap
Ma sem láttam Harryt.Unalmas nap volt.De ma jó volt a kaja.
Rohadtul unatkozok.
7.nap
Ma beszállt egy légy.Jót beszélgettünk.
12.nap
Ma Harry bejött és bent volt pár órát,de nem nagyon beszélgettünk.Eltolt mikor az ölébe akartam mászni,de a kezét megfoghattam.Nagyon jól esett.
47.nap
Ma megszületett a pici Theo.Fiú lett,Harrynek volt igaza.Olyan boldog vagyok.Harrynél van most a fiunk,én pedig a kórházi ágyon fekszek és próbálom kiélvezni hogy puha ágy van alattam amíg lehet.
50.nap
Kaptam egy új szobát amiben van ágy nekem és Theonak is.Harry imádja a fiát.Ohh!Itt is van Harry.
Harry bejött az ajtón,majd becsukta maga mögött az ajtót.Nem volt nála Theo.Mégis hol van.Kezdtem pánikba esni.Kezei hátul voltak.
-Hol van?-kérdeztem.
-Vizsgálaton.-monda hűvösen.Nagyon rossz előérzetem van.előre tette a kezeit és ekkor megláttam mi van benne.Egy pisztoly amit most pontosan rám irányít.MI?Mit csinál?
-Harry?Haz?-szólongattam ,de meg sem halott,csak közelített felém.
-Mit csinálsz?-kérdeztem rémültem.
-Bosszút állok.-mondta majd a fejemhez emelte a fegyvert és elsütötte.
Köszönöm ,hogy végig velem voltatok.
Kommneteljen mindenki egy smileyt,hogy megszámolhassam hányan voltunk! :)
:)H
2016. július 8., péntek
Új blog ötletek
Hello! Mielőtt megijedtek, nem, nem fogom félbe hagyni a Lots of love from the hell-t. Van még belőle kb. 1-2 rész, de addig is kérlek döntsétek el, hogy melyik blog-ötlet tetszene nektek. Kommentben írjátok meg kérlek. Ja! És a történet Wattpadon is fönt van ott is lehet kommentálni melyiket olvasnatok szívesen.
1.Hybrids in me(mpreg, hibrid, zarry)
Mi lesz, ha egy ember és egy macska hibrid védekezés nélkül kefél?
-Ezek kibaszottul dorombolnak a hasamban!
2.Nobody can love me(larry, pain, not happy end)
-Szeretsz?
-Harry... Én nem vagyok meleg.
3.Homless(zarry or larry, kid, love)
-Szervusz picurkám... Hogy hívnak? Hol vannak a szüleid? - összébb húzta magát a pici lány és próbálta magára rángatni a koszos, szakadt rongyocskáját. Teljesen egyértelmű volt, hogy se szülei, otthona nincsen.
Félénken felnézett rám hatalmas őzike szemeiben félelmet láttam. Pedig tőlem aztán nem kell félnie.
-D-dory...anyukám azt mondta itt várják. - mondta szégyenlősen. Össze szorult a szívem minden szavánál. Felé nyújtottam a kezem, kissé elhúzolódott, de a faltól nem tudott el ugrani ezért hozzá tudtam érinteni a kezemet hideg, csontos arcához.
-És anyukád mikor mondta ezt? Mennyi ideje vagy itt? - nagyon aranyos volt ahogy elkezde számolni az ujjain a napokat. 3 ujját felém mutatta és ezt mondta :- 3 éve.
4.Fat, defect and... Gay(anorexia, zarry, fogyatékos, pain)
Megmarkoltam a zsírt magamon miközben folytak a könnyeim. Én sosem leszek vékony - gondoltam magamban. Bele nézetem könnyes szemeimbe a tükörben, majd bicegtem egyet előre. Nem. Nem léptem. Én olyat nem tudok.
2016. június 14., kedd
22.rész
FONTOS!!
AKI TUD FEJLÉCET SZERKESZTENI AZ KÉRLEK ÍRJON MERT JÓL JÖNNE A SEGÍTSÉG ,VAGY HA ESETLEG VALAKI TUDJA HOGY KELL KÉPMÉRETET KICSINYÍTENI AZT IS MEGKÖSZÖNNÉM.
Sajnálom a nagy kimaradást,de úgy vettem észre ,hogy senki sem olvassa(komment hiány)és ezért nem volt rész.Bocsánat azoktól akik rendszeresen megtiszteltek azzal hogy visszajeleztek.
:)H
Egy hideg pengét éreztem meg az oldalamon majd, egy erős fájdalmat mire fel ordítottam kínomban. De nem csak ez enyém volt az egyetlen kiállítás hanem Harry is őrjöngött miközben őt lefogták míg engem kínozták mint egy állatot.
Föl emelt a földről valaki és gyomorszájon vágott amitől összegörnyedtem de ezt nem hagyták tehát csak próbáltam összegörnyedni.Majdnem elhánytam magamat az ütéstől.Ezt észre vette a szőke srác .
-Hej!El ne hányd magad mert veled törlöm fel a padlót ,az biztos!Értettél ,te hímkurva?-Ordította az arcomba amitől csak még jobban hánynom kellett de vissza fogtam magam.Ha lehetett még jobban fölegyenesített a mögöttem lévő akinek nem láttam az arcát és újra hasba vágott az az iditóta. Ekkor már nem bírtam tovább és föl öklendeztem a gyomrom tartalmát ami nem volt több egy pohár víznél ,de szerencsére vissza tudtam nyelni.Jött is a következő ütés ,de ez már az arcomba landolt az ökle.Fel nyögtem kínomban és eltorzult az arcom a fejem pedig oldalra bicsaklott az ütés erejétől.
AKI TUD FEJLÉCET SZERKESZTENI AZ KÉRLEK ÍRJON MERT JÓL JÖNNE A SEGÍTSÉG ,VAGY HA ESETLEG VALAKI TUDJA HOGY KELL KÉPMÉRETET KICSINYÍTENI AZT IS MEGKÖSZÖNNÉM.
Sajnálom a nagy kimaradást,de úgy vettem észre ,hogy senki sem olvassa(komment hiány)és ezért nem volt rész.Bocsánat azoktól akik rendszeresen megtiszteltek azzal hogy visszajeleztek.
:)H
Egy hideg pengét éreztem meg az oldalamon majd, egy erős fájdalmat mire fel ordítottam kínomban. De nem csak ez enyém volt az egyetlen kiállítás hanem Harry is őrjöngött miközben őt lefogták míg engem kínozták mint egy állatot.
Föl emelt a földről valaki és gyomorszájon vágott amitől összegörnyedtem de ezt nem hagyták tehát csak próbáltam összegörnyedni.Majdnem elhánytam magamat az ütéstől.Ezt észre vette a szőke srác .
-Hej!El ne hányd magad mert veled törlöm fel a padlót ,az biztos!Értettél ,te hímkurva?-Ordította az arcomba amitől csak még jobban hánynom kellett de vissza fogtam magam.Ha lehetett még jobban fölegyenesített a mögöttem lévő akinek nem láttam az arcát és újra hasba vágott az az iditóta. Ekkor már nem bírtam tovább és föl öklendeztem a gyomrom tartalmát ami nem volt több egy pohár víznél ,de szerencsére vissza tudtam nyelni.Jött is a következő ütés ,de ez már az arcomba landolt az ökle.Fel nyögtem kínomban és eltorzult az arcom a fejem pedig oldalra bicsaklott az ütés erejétől.
Rúgták, pofoztak, késeket húztak rajtam végig, olyan voltam mint egy rongybaba. Hang már nem jött ki a számom, csak az ütések hangját és Harry ordítását lehetett hallani.
A fekete hajú srác megfogta a fülemet és olyan erősen kezdte el húzni mint ha le akarná tépni. A könnyektől és a véremtől már semmit sem láttam, csak a fülemre hagyatkozva - igaz nem sokáig mert ha így folytatja a srác akkor le fogja tépni -. próbáltam érzékelni a külvilágot.
Gyomorszájon rúgott egy másik majd elő vett egy pengét mire a másik kettő föl egyenesített...
A fekete hajú srác megfogta a fülemet és olyan erősen kezdte el húzni mint ha le akarná tépni. A könnyektől és a véremtől már semmit sem láttam, csak a fülemre hagyatkozva - igaz nem sokáig mert ha így folytatja a srác akkor le fogja tépni -. próbáltam érzékelni a külvilágot.
Gyomorszájon rúgott egy másik majd elő vett egy pengét mire a másik kettő föl egyenesített...
A hideg földön ébredtem, és amit legelőször meg láttam az az a dolog volt amit soha nem akartam látni.
Harry vérben feküdt mozdulatlanul.
Harry vérben feküdt mozdulatlanul.
Föl nyomtam magam a karommal ami nagy erőfeszítéssel és fájdalommal járt.A vérem ki csordult ahogy közelebb húztam magamat hozzá.Ziháltam a sebektől és az adrenalintól.
Csak Darcy arcát láttam magam előtt ahogy véresen fekszik a karomban ,csak arra tudtam gondolni hogy megint megtörténik csak most Harryvel.
Nem azt nem bírnám ki.Már csak pár miliméter választott el minket egymástól mikor nem bírta tovább a karom és összeestem ,a fejem koppant a betonon .Valamibe be toccsant a fülem.Le néztem és megláttam a piros folyadékot.Azonnal grimaszba torzult az arcom és síró görcs szélén álltam mikor tudatosult bennem hogy ami éppen a fülemről csöpög a betonra az a szerelmem vére.
Zokogva nyomtam magam közelebb hozzá ez úttal sikerült is,hozzá nyomtam magam a mellkasához és átöleltem hatalmas testét .
Rázott a sírás és féltem csak azt akartam hogy itt legyen velem Darcy és Harry nyissa ki a szemeit. Semmi mást nem akartam.
Ekkor hirtelen elkapott a hányinger és csak épphogy el tudtam hajolni Harrről hogy ne hányjam le szegényt.
Öklendeztem de semmi sem jött fel mivel napok óta nem ettem,nem igazán voltam éhes mert már megszoktam hogy nem eszek a gyász miatt szinte koplaltam.
Megtöröltem a számat és vissza kúsztam Harry élettelen testéhez.
Öklendeztem de semmi sem jött fel mivel napok óta nem ettem,nem igazán voltam éhes mert már megszoktam hogy nem eszek a gyász miatt szinte koplaltam.
Megtöröltem a számat és vissza kúsztam Harry élettelen testéhez.
2016. március 6., vasárnap
21.rész
Nagyon el szomorodtam amiért nem érkeztek kommentek, mivel ha nincs kinek írják akkor nem is fogok. A kérdezz-felelek még mindig érvényben van mivel csak egy levél érkezett.
Kérlek adjatok élet jelet mert így nem fog működni....
:( H
Gyomor rúgás. Puffanások, tompa hangú földre esés, Harry kiállítása, egy kés, vér sok vér...
Uhh, baszki, hol vagyok? Dohos szag van és hideg, kurva hideg. Hol faszban vagyok? Olyan hideg van hogy az ujjaim elgémberedtek, a fülem pedig fáj az elfagyás miatt, de mégiscsak van egy kis hőforrás a kegyetlen hidegben és sötétben, ez pedig egy test ami rajtam van. Olyan ismerős az illata. Valami meleg folyik végig az arcomon de nem tudom be azonosítani hogy mi az.
Megpróbálok meg mozdulni de amint modulok egyet bele nyilal a fájdalom az alhasamba. Felnyögök a hirtelen jött érzésre. Végig szalad a gerincemen majd a mellkasomban állapodik meg. Zihálva nyújtom ki a karomat jobbra de bele ütközik valami keménybe, kicsit még taszigálom de nem mozdul. Hol vagyok? Alig kapok levegőt, ezért elfordítom a fejem, de nem lesz jobb.
A szemem kezd hozzá szokni a sötéthez és valamennyire ki tudom venni a körülöttem lévő tárgyakat. Egy nagyon szűk helyen vagyok.... vagyunk. Valaki fekszik rajtam. Megemelem a fejem hogy jobban lássam ki az. Ó Istenem! Harry.
Az arcát alig lehet kívenni de nem a sötét miatt hanem a sok vértől ami az arcát borítja. Atya Isten! Mi történt vele? De lélegzik... Tehát nem lehet olyan nagy baj. A feje le esik az enyém mellé a mozgolódásom miatt. Meleg lehelete picit fölmelegiti az arcomat a hidegben. Ó, kicsim! Nagyon - nagyon remélem hogy az nem az ő vére. Legyen inkább az enyém csak neki ne legyen baja.
Pillanatokon belül olyan görcsös érzés támad a hasamban mint még soha. Az az mégis.... Oh! Csak. Ezt. Ne. Istenem miért? Miért teszed ezt velem? Nem kínlódtam még eleget?
Zihálva kapkodom a levegőt és nem csak a kínzó érzéstől amit az alhasamban érzek hanem a rémülettől is. Egy picit enyhül a kín, felsohajtok a megkönnyebbüléstől de nem tart sokáig ez az állapot mert egy másodperc múlva már újra ordítok a fájdalomtól. Az ujj onnan jött hullám jobban fáj mint az eddigiek. És ekkor olyan dolog történik ami csak még jobban okot ad a félelemre. Meleg vér kezd el szivárogni a lábaim közül...
***
-Jó reggelt Cicuskám!-föl nyitom a szememet a hangra amit a szőke elrablonkhoz tudok azonosítani. Pontosabban Karl. Volt oly szíves bemutatkozni az utóbbi 6 napban amit egy szűk és dohos pincében töltöttem a még mindig eszméletlen Harry vel. Kétszer föl kelt de vissza is aludt... ájult.
Karl a hat nap alatt most jött le másodszor és ugyan olyan beszivott fejet vágott mint mindig. A képébe szerettem volna köpni. A szeme közé. Igen oda.
Ugyan abban a ruhában voltam mint ami amiben ide hoztak. Tehát a vér áztatta csőfarmerom csak még jobban emlékeztetett arra hogy valami nagyon nincs rendben.
Föl néztem a szőke faszra aki vigyorgott mint hülye gyerek. Minek örül ennyire?
-Látom ébren vagy.
-Látom nem vagy vak. Csak tükröd nincs mert a hajad úgy néz ki mint egy fészek. - szúrtam oda neki. Erre csak ó-zni kezdett és a szívére szorította a kezét.
-Nahát! Mily megtiszteltetés! Harry is fel kell. - oda néztem és láttam hogy tényleg föl emelte a fejét az ölemből.
-Ne aggódj, nem kell sokáig itt a földön aludj hamarosan aludhatsz Louis hullájan.
-Te rohadék! - ordította és rá rontott Karl ra, akinek a csicskái azonnal léptek és hátra lökték és így rám esett. Mindketten fel nyögtünk. Én a súlyától ő pedig az ütéstől amit kapott az egyik izomagytól.
Le mászott rólam és le törölte az orrából folyó vért .
-Sajnálom... - mondta nekem zavarodottan. Látszott hogy nem igazán van még képben. Csak most kezdtem el felfogni amit mondott. Meg akar ölni....? Harry-re néztem ijedten aki gyilkos tekintettel méregette a szöszit.
-Egy ujjal ne menj hozzá érni! - ordította majd az előzőből nem tanulva újra rá rontott. És most is ugyan azzal a sikerrel esett vissza a földre mint legutóbb.
-Csak figyelj! Add a kést Oliver.
2016. március 2., szerda
20.rész
Mikor meghal a gyereked egy új fokát érezheted meg a gyásznak és a fájdalomnak. Szavakkal nem lehet el mondani, bele se lehet gondolni, milyen kínt érez egy szülő mikor a szeme előtt, a karjaiban hal meg a gyereke.
Sosem fogom el felejteni azt az érzést mikor láttam kifröccsenni a vérét Darcy-nak.
Egyszerűen nem lehet el mondani ezt az érzést ha nem éled át.
Senki sem fogja betölteni azt az űrt a szívben amit maga után hagyott. Soha. Senki és semmi.
Mintha kitéptek volna belőlem egy darabot.
Csak az jár a fejemben hogy én kellett volna meghaljak. Nem ő és nem más. Olyan pici volt és ártatlan,nem érdemelte meg ezt a sorsot.
NEKEM KELLETT VOLNA MEGHALNOM!
Ha nincs a kezemben akkor nem hal meg. Én halok meg. Nem ő. Megmentett engem.
A gyásznak fokozatai vannak.
Első. Tagadás.
Második. Pofán csap a valóság, hogy "de, igen, nincs többé jobb ha fölfogod"
Harmadik. Sokk. Egyszerűen nem tudod irányítani az érzéseidet, kontrollálhatatlanok. A zuhany alatt sirok és rázkódok. Rohamaim vannak és ki fordul a szemem. Aztán semmi. Majd kezdődik elölről. Minden.
Negyedik. Harag. Ebben a szakaszban szinte mindenkire haragudtam még Harryre is, pedig neki tényleg semmi bűnrézsessége nem volt a halálában. Legfőképp természetesen Luct hibáztattam hisz ő gyilkoltak meg. Az a féreg a pokolra jutot az biztos.
Ötödik . Érzelemmentesség. Ebben az időben nincsenek sem könnyek sem szavak sem rohamok. Csak nézel ki a fejedből, nincsenek gondolataid,érzéseid, csak a nagy semmi. Nem eszel sem iszol, sőt azzal bünteted magad hogy nem elégíted ki a szükségesleteid. Mikor már érzem hogy kapar a torkom a vizhiánytol és görcsöl a hasam az éhségtől akkor sem eszek és iszok semmit.
Megérdemlem
Hatodik . Elfogadás.
Én jelenleg a negyedik fázisban vagyok, Harry...hát ő.. Azt hiszem ő még mindig a másodikban van. Nem tudom miért volt nekem könnyebb feldolgozni 5 hónap alatt. Talán azért mert ő a testvérét is elvesztette, megölte.
Reméltem hogy sikerül elfogadnom ezt de képtelen vagyok. Ezt sosem fogom el fogadni.
Harry sokszor csak ül a konyhában és a ruháját fogja Darcy-nak. Órákon keresztül csak ül, aztán robban. Üvölt és csapkod össze töri a dolgokat a végén meg már magával ordibál.
Ilyenkor nem lehet vele beszélni, teljesen ki van fordulva önmagából. Egyszer megprobáltam de az lett belőle hogy kaptam egy pofont amit természetesen egy több órás bocsánatkérés és együtt sírás követett.
Most sem volt másképp.
-EZ KURVÁRA NEM... NEM... Á!! - már beszélni sem tud a haragtól.
-Harry kérlek! El kell fogadnunk! Nincs más választás!Kurva nehéz de meg kell tennünk!Állj le! - közeledtem felé óvatosan. - Kérlek... -könyörgtem neki sírva.
-Nem... Nem nem! - haját tépve rogyott a karjaiba ami miatt le estem a földre a súlya miatt vele együtt. Az sem segített hogy megint hányingerem van.
-Cssss.. - sosem hittem volna hogy egyszer én fogom őt így vigasztalni. Hát ez is eljött sajnos.
-Cseszett nehéz. Tudom. Nincs más választásunk, meg....
-El kell mennünk innen. Most. Nem tudok itt maradni tovább. Ahhoz... Ahol meg.. Mrg.megmeg... Halt. - suttogta szinte érthetetlenül.
-Rendben, elmegyünk, elmegyünk. Hova...?
-Nem tudom. El. Csak ne legyünk itt. - szipogta.
Egy hatalmas ordítotásra kaptuk fel a fejünket mindketten. Zayn. Még egy.
-Majd én segítek új álom otthont találni babáim. - nevetett hangosan és gúnyosan a magas szőke körülbelül 26 éves férfi. Ki a fasz ez?
-Takarodj! - ordította Harry fölpattanva és magával rántva engem is. Ki ez a férfi és mit akar? Istenem mit akarsz még? Nem volt elég hogy elvetted a lányom?
-Mit akarsz? - kiálltott a Harry ezúttal már egy nagy konyhai kés volt a kezében és magabiztosan emelete a szökére.
-Ó ugyan? Azt hitted meg úszhatod? Meg ölted a legjobb emberem kábé fél éve. Bocsi hogy ennyit késtem de jól el bújtál. - biggyesztette le az ajkát gúnyosan.
-Gyertek srácok!-Erre be jött 3 gorilla az egyik vonszolta magával Zayn t aki fél holtan pislogott a véres szempillái alól. Mi történik?
El Bújtam Harry mögé aki idegesen fújatatott.
-Nem lesz semmi baj. - mondta nekem.
-Takarodj innen! - kiállította-Mit tettél vele?! - tett két nagy lépést feléjük de meg állt mikor a szőke srác gorillája rá szegezte a pisztolyát. Meg torpant de ugyan olyan dühösen fujtatott tovább. Remegtem az adrenalintól és a félelemtől, csak Harryt ne vegyék el tőlem! Senkim sem maradt rajta kívül, ohh istenem csak ezt ne. Mikor Darcy t el vesztettem többször is megfotdult a fejemben az öngyilkosság, de sosem tettem meg nem tudom miért, talán nem láttam értelmét, vagy csak úgy éreztem hogy én még nem végeztem itt, Harry nem hagyhatom itt, szeretem őt és tudom hogy nélkülem nem bírta volna ki ezt az 5 hónapot. És én sem nélküle az biztos, napokon keresztül sírtunk az ágyban,földön, ahol jól esett.
Az hogy nem öltem meg magam az nem jelenti azt hogy nem vágtam magamat mint egy elmebeteg.
-Zayn t és Louis t hagyd ki ebből! - nem foglalkozott a srác Harry vel. Csak mondta a magáét.
-Ügyes húzás volt el hozni Louit Londonból! Így picit nehezebb volt de meg-ta-lál-ta-lak! - mondta gúnyos hangnemben én pedig szerettem volna meg ütni ezt a pöcst amiért így bántja Harry-t.
Hirtelen olyan hányinger kapott el hogy mag szédültem és majdnem el estem de szerencsére meg tudtam kapaszkodik a konyhapultban. Mi van velem?
El kezdtem öklendezni mert már nem bírtam tovább és a mosogatóba taccsoltam.
Minden szem rám szegeződött, Harry aggódva nézett rám a többiek - Zaynen kívül aki már eszméletlen volt szerintem - undorodva nézték.
-Jól vagy? - hátrált Harry felém miközben őket nézte. Annyira utálom hogy ilyen gyenge vagyok! Mindig én vagyok az akit sajnálni kell. Annyira utálom....
-Persze. - nyögtem miközben megtöröltem a számat olyan sok mindenen mentem keresztül az utóbbi hónapokban, de ezek közül az egyetlen jó az volt hogy vissza kaptam Harry-t. Nem akarom most el veszíteni, mert akkor biztosan és fogok gondolkodni azon hogy meséljek magamat. Csak őt ne.. Nem maradt senkim..
Ők akartak el kapni Londonban? Tőlük hozott el Harry? Mit akar ez a faszi?
Van egy olyan érzésem hogy semmi jót...
Sosem fogom el felejteni azt az érzést mikor láttam kifröccsenni a vérét Darcy-nak.
Egyszerűen nem lehet el mondani ezt az érzést ha nem éled át.
Senki sem fogja betölteni azt az űrt a szívben amit maga után hagyott. Soha. Senki és semmi.
Mintha kitéptek volna belőlem egy darabot.
Csak az jár a fejemben hogy én kellett volna meghaljak. Nem ő és nem más. Olyan pici volt és ártatlan,nem érdemelte meg ezt a sorsot.
NEKEM KELLETT VOLNA MEGHALNOM!
Ha nincs a kezemben akkor nem hal meg. Én halok meg. Nem ő. Megmentett engem.
A gyásznak fokozatai vannak.
Első. Tagadás.
Második. Pofán csap a valóság, hogy "de, igen, nincs többé jobb ha fölfogod"
Harmadik. Sokk. Egyszerűen nem tudod irányítani az érzéseidet, kontrollálhatatlanok. A zuhany alatt sirok és rázkódok. Rohamaim vannak és ki fordul a szemem. Aztán semmi. Majd kezdődik elölről. Minden.
Negyedik. Harag. Ebben a szakaszban szinte mindenkire haragudtam még Harryre is, pedig neki tényleg semmi bűnrézsessége nem volt a halálában. Legfőképp természetesen Luct hibáztattam hisz ő gyilkoltak meg. Az a féreg a pokolra jutot az biztos.
Ötödik . Érzelemmentesség. Ebben az időben nincsenek sem könnyek sem szavak sem rohamok. Csak nézel ki a fejedből, nincsenek gondolataid,érzéseid, csak a nagy semmi. Nem eszel sem iszol, sőt azzal bünteted magad hogy nem elégíted ki a szükségesleteid. Mikor már érzem hogy kapar a torkom a vizhiánytol és görcsöl a hasam az éhségtől akkor sem eszek és iszok semmit.
Megérdemlem
Hatodik . Elfogadás.
Én jelenleg a negyedik fázisban vagyok, Harry...hát ő.. Azt hiszem ő még mindig a másodikban van. Nem tudom miért volt nekem könnyebb feldolgozni 5 hónap alatt. Talán azért mert ő a testvérét is elvesztette, megölte.
Reméltem hogy sikerül elfogadnom ezt de képtelen vagyok. Ezt sosem fogom el fogadni.
Harry sokszor csak ül a konyhában és a ruháját fogja Darcy-nak. Órákon keresztül csak ül, aztán robban. Üvölt és csapkod össze töri a dolgokat a végén meg már magával ordibál.
Ilyenkor nem lehet vele beszélni, teljesen ki van fordulva önmagából. Egyszer megprobáltam de az lett belőle hogy kaptam egy pofont amit természetesen egy több órás bocsánatkérés és együtt sírás követett.
Most sem volt másképp.
-EZ KURVÁRA NEM... NEM... Á!! - már beszélni sem tud a haragtól.
-Harry kérlek! El kell fogadnunk! Nincs más választás!Kurva nehéz de meg kell tennünk!Állj le! - közeledtem felé óvatosan. - Kérlek... -könyörgtem neki sírva.
-Nem... Nem nem! - haját tépve rogyott a karjaiba ami miatt le estem a földre a súlya miatt vele együtt. Az sem segített hogy megint hányingerem van.
-Cssss.. - sosem hittem volna hogy egyszer én fogom őt így vigasztalni. Hát ez is eljött sajnos.
-Cseszett nehéz. Tudom. Nincs más választásunk, meg....
-El kell mennünk innen. Most. Nem tudok itt maradni tovább. Ahhoz... Ahol meg.. Mrg.megmeg... Halt. - suttogta szinte érthetetlenül.
-Rendben, elmegyünk, elmegyünk. Hova...?
-Nem tudom. El. Csak ne legyünk itt. - szipogta.
Egy hatalmas ordítotásra kaptuk fel a fejünket mindketten. Zayn. Még egy.
-Majd én segítek új álom otthont találni babáim. - nevetett hangosan és gúnyosan a magas szőke körülbelül 26 éves férfi. Ki a fasz ez?
-Takarodj! - ordította Harry fölpattanva és magával rántva engem is. Ki ez a férfi és mit akar? Istenem mit akarsz még? Nem volt elég hogy elvetted a lányom?
-Mit akarsz? - kiálltott a Harry ezúttal már egy nagy konyhai kés volt a kezében és magabiztosan emelete a szökére.
-Ó ugyan? Azt hitted meg úszhatod? Meg ölted a legjobb emberem kábé fél éve. Bocsi hogy ennyit késtem de jól el bújtál. - biggyesztette le az ajkát gúnyosan.
-Gyertek srácok!-Erre be jött 3 gorilla az egyik vonszolta magával Zayn t aki fél holtan pislogott a véres szempillái alól. Mi történik?
El Bújtam Harry mögé aki idegesen fújatatott.
-Nem lesz semmi baj. - mondta nekem.
-Takarodj innen! - kiállította-Mit tettél vele?! - tett két nagy lépést feléjük de meg állt mikor a szőke srác gorillája rá szegezte a pisztolyát. Meg torpant de ugyan olyan dühösen fujtatott tovább. Remegtem az adrenalintól és a félelemtől, csak Harryt ne vegyék el tőlem! Senkim sem maradt rajta kívül, ohh istenem csak ezt ne. Mikor Darcy t el vesztettem többször is megfotdult a fejemben az öngyilkosság, de sosem tettem meg nem tudom miért, talán nem láttam értelmét, vagy csak úgy éreztem hogy én még nem végeztem itt, Harry nem hagyhatom itt, szeretem őt és tudom hogy nélkülem nem bírta volna ki ezt az 5 hónapot. És én sem nélküle az biztos, napokon keresztül sírtunk az ágyban,földön, ahol jól esett.
Az hogy nem öltem meg magam az nem jelenti azt hogy nem vágtam magamat mint egy elmebeteg.
-Zayn t és Louis t hagyd ki ebből! - nem foglalkozott a srác Harry vel. Csak mondta a magáét.
-Ügyes húzás volt el hozni Louit Londonból! Így picit nehezebb volt de meg-ta-lál-ta-lak! - mondta gúnyos hangnemben én pedig szerettem volna meg ütni ezt a pöcst amiért így bántja Harry-t.
Hirtelen olyan hányinger kapott el hogy mag szédültem és majdnem el estem de szerencsére meg tudtam kapaszkodik a konyhapultban. Mi van velem?
El kezdtem öklendezni mert már nem bírtam tovább és a mosogatóba taccsoltam.
Minden szem rám szegeződött, Harry aggódva nézett rám a többiek - Zaynen kívül aki már eszméletlen volt szerintem - undorodva nézték.
-Jól vagy? - hátrált Harry felém miközben őket nézte. Annyira utálom hogy ilyen gyenge vagyok! Mindig én vagyok az akit sajnálni kell. Annyira utálom....
-Persze. - nyögtem miközben megtöröltem a számat olyan sok mindenen mentem keresztül az utóbbi hónapokban, de ezek közül az egyetlen jó az volt hogy vissza kaptam Harry-t. Nem akarom most el veszíteni, mert akkor biztosan és fogok gondolkodni azon hogy meséljek magamat. Csak őt ne.. Nem maradt senkim..
Ők akartak el kapni Londonban? Tőlük hozott el Harry? Mit akar ez a faszi?
Van egy olyan érzésem hogy semmi jót...
2016. február 29., hétfő
Késés
Ne haragudjatok amiért nem hoztam részt hétvégén. A hét közben próbálom pótolni. Ha ez nem fog sikerülni akkor hétvégén 2 hosszú rész lesz.
:) H
2016. február 21., vasárnap
19.rész
Örülök hogy tetszik a történet! Köszönöm a biztató kommenteket!
Szeretnénk titeket megkérni hogy aki eddig olvasta a blogot az adjon egy kis élet jelet csak hogy tudjam hányan vagyunk, mivel hamarosan vége a sztorinak(ha kevesen vagytok).
A részről csak annyit hogy még nekem is könnyezett a szemem írás közben. Szóval zsepiket elő!
Köszönöm! 💗🌁💧
Jó olvasást! 📖
HARRY
Lepergett előttem minden ami gyerek korunkban egymáshoz kötött a testvéremmel. A közös csínyek, a közös titkaink, vicceink, szívbe markoló testvéri szeretet jelei. Minden lejátszódott előttem mikor meg láttam őt.
Vékonyabb testalkatú volt mint én, de 0,6 mm-rel magasabb - merthát fontosnak találtuk ezt meg mérni 9 évesen -, a szeme pedig nagyobb és kedvesebb az enyémnél ránézésre. Pedig kettőnk közül ő az elmeroggyant. Csak nagy szemekkel néztünk egymásra pár másodpercig mikor beteges mosolyra torzult az arca és föl tartotta a pisztolyát.
Istenem! Ennek fegyvere van! Nehezebb lesz mint gondoltam.
-Már vártalak testvér....-mondta gúnyos hangon a testvér szót.
-Luc! Várj!Kérlek! Nem akarlak bántani, kérlek te se tedd. Tudom hogy amit tettem az megbocsáthatatlan, és hidd el engem bánt ez a legjobban, mert a tudat hogy ide jutottál az én bűnöm miatt az egyszerűen felemész. Nem vagyok rá büszke. Kérlek Testvér! - próbáltam hatni rá könyörgő szavakkal, de nem vált be. Csak még dühösebb lett mikor testvérnek neveztem.
-Ne merj így hívni! Nem vagy a testvérem! 10 kibaszott évig szenvedtem miattad! Rohadtul nem vagy a testvérem! Egy testvér nem hagyta volna hogy engem vigyenek el!!Meg sem szólaltá csak álltál ott mint egy.... Egy... Egy.. -ordította kikelve magából és felém iramodott de meg állta és elkezdett hátrálni mint ha undorodna tőlem. Minden mozdulatán látszott hogy egy beteg elme lakozik benne.
-Kérlek, beszéljük meg! Szégyeltam magam ezért nem mentem be hozzád! Csak ezért! Nem volt hozzá pofám!Annyira szerettelek hogy azt el sem tudom mondani! És most is szeretlek! Kérlek bocsáss meg nekem! - könyörgtem tovább könnyes szemekkel, de nem tudtam figyelmen kívül hagyni a pisztolyt amit remegő kezében szorongatott.
-NEM! Soha! - sikoltotta.
-Kérlek! - kiállítottam zokogva. Az hogy ilyen állapotban kellett látnom az egyetlen elő rokonomat az egyszerűen fizikai fájdalmat okozott.
-Szeretlek! - ennél a szónál valami átsuhant az arcán, mintha fájt volna neki amit mondok. Aztán megértettem miért.
-Add vissza! Az az enyém! Szerezz magadnak! - visította kisfiús hangján Luc miközben lábujjhegyen próbálta elérni az alvókáját ami történetesen egy koszos rongy volt amit anyától kapott.
-Mi az Luci-muci? Be pisiltél? Menny majd anyuci meg törli a nem létező pöcsödet! - nevetett gonoszul a jóval idősebb és erősebb fiú a csicskáival együtt.
-Add ide! Azt én kaptam! Nem te!! - zokogott Luc mikor mégmagasabbra emelte a srác a rongyot ahányszor megpróbált fel ugrani érte a testvérem.
Ekkor lett elegem. Az én testvéremet senki nem bánthatja!
Megfogtam egy követ az egyik kezemben míg a másikban egy általam összenyálazott csoki volt.
-Kérlek! add vissza! Anyukámtól kaptam!
-Ó, de cuki! Biztos onnan hozta ahol dolgozik! Mit is csinál Lucus? Hm? - cukkolta tovább őt mialatt én meggondoltam magam és egy sokkal nagyobb és élesebb követ vettem a kezembe.
-Anyu a piactér sarkán dolgozik és adnak neki pénzt kedves bácsik miután be megy velük egy zárt helyre. De nem egy bácsitól kaptam hanem az anyukámtól, mert szeret engem, nem úgy mint téged a te anyukád! - mondta ártatlanul. Jaj Istenem... Ő nem tudja mit csinál a bácsival anyu de én igen. Nem igazán értettem amit láttam egyszer,de szerintem babát csináltak. Na mindegy... Ez a ribanc-igaz nem tudom mit jelent ez a szó de biztos csúnya- nem hagyja békén a tesóm.
-Mi az kis buzi? - ezt a szót viszont értettem, és nem hagyom hogy bárki is így nevezze őt.
A fiú mögé osontam és teljes erőből a fejéhez vágtam a kemény és éles követ.
-Luc, fuss! - kiáltottam szintén kisfiús hangomon.
Ekkor lett elegem. Az én testvéremet senki nem bánthatja!
Megfogtam egy követ az egyik kezemben míg a másikban egy általam összenyálazott csoki volt.
-Kérlek! add vissza! Anyukámtól kaptam!
-Ó, de cuki! Biztos onnan hozta ahol dolgozik! Mit is csinál Lucus? Hm? - cukkolta tovább őt mialatt én meggondoltam magam és egy sokkal nagyobb és élesebb követ vettem a kezembe.
-Anyu a piactér sarkán dolgozik és adnak neki pénzt kedves bácsik miután be megy velük egy zárt helyre. De nem egy bácsitól kaptam hanem az anyukámtól, mert szeret engem, nem úgy mint téged a te anyukád! - mondta ártatlanul. Jaj Istenem... Ő nem tudja mit csinál a bácsival anyu de én igen. Nem igazán értettem amit láttam egyszer,de szerintem babát csináltak. Na mindegy... Ez a ribanc-igaz nem tudom mit jelent ez a szó de biztos csúnya- nem hagyja békén a tesóm.
-Mi az kis buzi? - ezt a szót viszont értettem, és nem hagyom hogy bárki is így nevezze őt.
A fiú mögé osontam és teljes erőből a fejéhez vágtam a kemény és éles követ.
-Luc, fuss! - kiáltottam szintén kisfiús hangomon.
-Most megfizetesz te buzi amiért bántottál őt! Meghalsz! - és már nyúltam is a következő kőhöz.
A fiú fájdalmasan felorditott és a fejéhez kapott.
-Te döglesz meg köcsög! Baszzameg te kis geci ez egy kő volt!
-És ez is az! - dobtam a következő követ az arcába. Nem féltem tőle egy kicsit sem csak a testvérem megvédése és a düh vezérelt.
A kő a srác vállát találta el és szintén fel kiálltott.
-Rohadj meg, Taknyos! - iramododd felém a nagyobb darab ellenfelem én például nem voltam rest egy újabb követ ajándékozni a Mocsadék arcába. Élveztem. Kifejezetten élveztem ahogy el torzul az arc a fájdalomtól. A vér szivárgott a homlokán és az orrán a foga is vörösre váltott a vértől.
Rá vigyorogtam és mikor már egyszerre ketten jöttek nekem a háromból elő vettem a bicskámat amit a szemét telepen találtam akkor még életlenűl most viszont már olyan éles volt a sok élezéstol hogy a macskákat is könnyen le lehetett fejezni vele.
A két fiú meg torpant a kezemben tartott tárgytól.
-Azt hiszed menő vagy? Honnan van a késed? Remélem tudod hogy nem úszod ezt-mutatott az arcára -?
-Ne merd még egyszer bántani őt mert beléd szúrok a bicsk...
-Skacok minden oké? - jött ode egy kopaszodó férfi.
-Persze. - mondtuk egyszerre.
-George, gyere velem mert indulunk Mattékhez. - mondta a "vezér" - nek.
-Oké. - morogta. A srác vissza nézett rám egy amolyan halott vagy nézéssel mikor már csak ketten voltunk Luccal.
-Jól vagy?-fordultam felé és felsegítettel a földről és oda adtam neki a rongyot amit ki vettem George kezéből mikor el ment.
-K... Kő.. Szi. - nyögte sírós hangon. Nem mondta semmit csak megöleltem és én is sírni kezdtem nem is tudom miért.
-Szeretlek. - mondta.
-Én is szeretlek. Örökké legjobb tesók.
Vissza tértem a jelenbe és be kell látnom hogy igazából sosem voltam jó testvér. Meg ígértem neki hogy sosem engedem el most pedig....
-Nekem ne hazudj! - ordította zokogva. Lou össze rezzent mögöttem a hangjára.
-Kérlek ne csinálj hülyeség. Itt és most bocsánatot kérek tőled. Szörnyen sajnálom. - miközben beszéltem azt vettem észre hogy Louis be sasszézik a lányunkat szobájában észrevétlenül majd ugyan így Darcy val a kezében.
-Nem! - suttogta, de olyan hangszínen ahogy kiskorunkban fenyegetett. Rémisztő volt.
Hirtelen fölkapta a kezét és remegő kezével rám szegezte a pisztolyt.
Aztán elsütötte.
Vártam az elviselhetetlen fájdalmat de nem következett be e helyett ordítás és Darcy sírása csendült fel.
Oda kaptam a fejem és az arcom olyan fejét lett mint egy albínónak. És ekkor jöttem rá hogy a testvéremből már semmi sem maradt.
-NEEEM!MEG DÖGLESZ! - és már lőttem is a testvéremet. Egy a fejébe. Egy a gyomrába. Egy a mellkasába.
Feléjük fordultam és le roskadtam mellé. NEM, NEM, NEM, NEM. Zokogva húztam magamhoz az élettelen testét és olyan erősen szorítottam hogy ha élt volna biztos hogy sírt volna fájdalmában. Nem! Őt nem veheted el tőlem!Ehhez nincs jogod! Kérlek ne! Le néztem rá de nem bírtam sokáig nézni a vérben fürdő testét.
Tudok rajta segíteni! Tudok!
-Ne aggódj! SEGÍTEK! - elkezedtem turkálni a sebben a puszta kezemmel hogy kivegyem a golyót. Igen ez az! Nincs semmi baj. - nyugtattam magam.
Nem ez nem történik meg!
-HARRY!FEJEZD BE! MOST! - ordította Zayn és a vállamná fogva próbált meg el húzni a hullájától.
-NE! HAGYJ BÉKÉN ! HAGYJ! - kapálóztam sikertelenül barátom karjai között.
-NE! - sikoltottam zokogva.
-Ez az én hibám! Az enyém! - ordibáltam magmmal.
A hajamat olyan erősen téptem zokogás közben hogy éreztem kicsordulni a véremet.Nem érdekelt, semmi sem érdekelt csak az hogy rám mosolyogjon ő.
-NEHHEHEHMMM! NEEM! - orditottam még mindig Zayn karjai közül vergődve.
-Engedj újra éleszteni őt!
-HARRY MEGHALT! NE!
-NEM NEM HALT MEG! - zokogva borultam a teste fölé miután Zayn elengedett.
-Semmi baj Kicsim, nincs baj... Nincs baj. - nyugtattam inkább magamat.
Meghalt.
-Te döglesz meg köcsög! Baszzameg te kis geci ez egy kő volt!
-És ez is az! - dobtam a következő követ az arcába. Nem féltem tőle egy kicsit sem csak a testvérem megvédése és a düh vezérelt.
A kő a srác vállát találta el és szintén fel kiálltott.
-Rohadj meg, Taknyos! - iramododd felém a nagyobb darab ellenfelem én például nem voltam rest egy újabb követ ajándékozni a Mocsadék arcába. Élveztem. Kifejezetten élveztem ahogy el torzul az arc a fájdalomtól. A vér szivárgott a homlokán és az orrán a foga is vörösre váltott a vértől.
Rá vigyorogtam és mikor már egyszerre ketten jöttek nekem a háromból elő vettem a bicskámat amit a szemét telepen találtam akkor még életlenűl most viszont már olyan éles volt a sok élezéstol hogy a macskákat is könnyen le lehetett fejezni vele.
A két fiú meg torpant a kezemben tartott tárgytól.
-Azt hiszed menő vagy? Honnan van a késed? Remélem tudod hogy nem úszod ezt-mutatott az arcára -?
-Ne merd még egyszer bántani őt mert beléd szúrok a bicsk...
-Skacok minden oké? - jött ode egy kopaszodó férfi.
-Persze. - mondtuk egyszerre.
-George, gyere velem mert indulunk Mattékhez. - mondta a "vezér" - nek.
-Oké. - morogta. A srác vissza nézett rám egy amolyan halott vagy nézéssel mikor már csak ketten voltunk Luccal.
-Jól vagy?-fordultam felé és felsegítettel a földről és oda adtam neki a rongyot amit ki vettem George kezéből mikor el ment.
-K... Kő.. Szi. - nyögte sírós hangon. Nem mondta semmit csak megöleltem és én is sírni kezdtem nem is tudom miért.
-Szeretlek. - mondta.
-Én is szeretlek. Örökké legjobb tesók.
Vissza tértem a jelenbe és be kell látnom hogy igazából sosem voltam jó testvér. Meg ígértem neki hogy sosem engedem el most pedig....
-Nekem ne hazudj! - ordította zokogva. Lou össze rezzent mögöttem a hangjára.
-Kérlek ne csinálj hülyeség. Itt és most bocsánatot kérek tőled. Szörnyen sajnálom. - miközben beszéltem azt vettem észre hogy Louis be sasszézik a lányunkat szobájában észrevétlenül majd ugyan így Darcy val a kezében.
-Nem! - suttogta, de olyan hangszínen ahogy kiskorunkban fenyegetett. Rémisztő volt.
Hirtelen fölkapta a kezét és remegő kezével rám szegezte a pisztolyt.
Aztán elsütötte.
Vártam az elviselhetetlen fájdalmat de nem következett be e helyett ordítás és Darcy sírása csendült fel.
Oda kaptam a fejem és az arcom olyan fejét lett mint egy albínónak. És ekkor jöttem rá hogy a testvéremből már semmi sem maradt.
-NEEEM!MEG DÖGLESZ! - és már lőttem is a testvéremet. Egy a fejébe. Egy a gyomrába. Egy a mellkasába.
Feléjük fordultam és le roskadtam mellé. NEM, NEM, NEM, NEM. Zokogva húztam magamhoz az élettelen testét és olyan erősen szorítottam hogy ha élt volna biztos hogy sírt volna fájdalmában. Nem! Őt nem veheted el tőlem!Ehhez nincs jogod! Kérlek ne! Le néztem rá de nem bírtam sokáig nézni a vérben fürdő testét.
Tudok rajta segíteni! Tudok!
-Ne aggódj! SEGÍTEK! - elkezedtem turkálni a sebben a puszta kezemmel hogy kivegyem a golyót. Igen ez az! Nincs semmi baj. - nyugtattam magam.
Nem ez nem történik meg!
-HARRY!FEJEZD BE! MOST! - ordította Zayn és a vállamná fogva próbált meg el húzni a hullájától.
-NE! HAGYJ BÉKÉN ! HAGYJ! - kapálóztam sikertelenül barátom karjai között.
-NE! - sikoltottam zokogva.
-Ez az én hibám! Az enyém! - ordibáltam magmmal.
A hajamat olyan erősen téptem zokogás közben hogy éreztem kicsordulni a véremet.Nem érdekelt, semmi sem érdekelt csak az hogy rám mosolyogjon ő.
-NEHHEHEHMMM! NEEM! - orditottam még mindig Zayn karjai közül vergődve.
-Engedj újra éleszteni őt!
-HARRY MEGHALT! NE!
-NEM NEM HALT MEG! - zokogva borultam a teste fölé miután Zayn elengedett.
-Semmi baj Kicsim, nincs baj... Nincs baj. - nyugtattam inkább magamat.
Meghalt.
2016. február 15., hétfő
18.rész
2 perce váltunk el Harryvel azzal a tervel hogy holnap este ki csalom a házból Luct de már most halál ideges vagyok. Mi lesz majd holnap este?
Marcangol a hiány Harry után, pedig csak 2 perce jöttem el tőle. Marcangol a tudat hogy 2 hétig át vertek. Két hétig simogatott, csókolt, kedveskedett, molesztált egy csaló! Hogy lehettem ilyen vak? Hogy nem tudom meg különbötetni a páromat, a szerelmemet egy csalótól?
Na jó hagyjuk az önostromlást ennek nincs értelme?
Mit mondok majd neki hogy, ki jöjjön a házból?
Jesszusom, de béna vagyok!
Csak az ajtóban jöttem rá hogy nem az estén kell gondolkodnom hanem azon hogy egész nap ne bukjak le. Ez egy beteg ember. Ki tudja milyen állapotban van az elméje? Mi a faszért engedték ki?!
-Meg jöttem! Ne haragudj hogy ilyen soká voltam csak egy picit el tévedtem.De már meg vagyok! Nem evett meg semmi. - kiabáltam be a házba miután be léptem a házba és le vettem a kabátom és a cipőmet.
-Ennek örülök. Meg voltunk Darcyval. Mi volt az a telefon hívás?
-Ó... Csak.... Föl akartalak hívni hogy segíts mert el tévedtem, de pont akkor találtam meg az ösvényt ahol jöttem és így már nem kellett segíts. - hadartam el. De jól hazudok!
Nyeltem egyet miközben végig néztem rajta. Ha jól meg nézem tényleg nagyon nem hasonlítanak.
A lábai formája, a haja, a kezei kisebbek, az arca... az pedig semmiben nem is hasonlít szinte. A szemei nagyobbak, az álla élesebb, mint Harry-é.
Istenem de vak voltam!
-Megyek le fekszek aludni. Darcy hol van? - indultam el mikor láttam hogy közelít felém hogy meg öleljen.
-Nem kapok ölelés? - kérdezte hatalmas szemekkel. Lebiggyeszette az ajkakat és szét tárta a karjait amin hegek voltak. Mi a fasz? Jézus ez nem komplett!Szabályos formákat vésett a kezébe! Atya Isten!
Nem volt időm nézelődni mert a karjaiba zárt és a nyakhajlatomba fura a fejét.
Az illata sem olyan mint Harry-é. Vissza öleltem hogy ne legyen gyanús a viselkedésem.
-Hiányoztál. - mondja.
-Nekem is-hazudom. - megyek fürdeni.
-Oké. - húzódik el egy szájra puszi kíséretében.
El indulok a fürdőbe de előtte meg nézem Darcy-t. Mélyen és békésen alszik. Olyan ártatlan, sóhajtok egyet majd ki megyek zuhanyozni.
Még mindig nem fér a fejembe ez az egész! Ez hihetetlen! Mi francért történik ez velem?
Fél órája folyatom magamra a vizet mikor meg hallom Darcy sírás, ezért ki jövök és magamra kapom a pizsamámat.
Mikor be érek a szobába már nem sír de azért át megyek hozzá.
Luc ott áll a kis ágya fölött és magában beszél (?).
-Élvezd csak te kis fajzat! A kibaszott életbe kellett nekem olyan jó lelkűnek lennem! Akkor nem engem zártak volna a gyogyiba. Szaros Harry!De ezért meg fizet. - egy szót nem értettem abból amit mondott, de csöndben maradtam mert nem bukhattam le.
Csöndben vissza húzódtam az ajtóból és vissza mentem a szobámba a kavargó gondolataimmal. Őszintén eléggé meg ijesztett az előbb Luc. Sosem láttam még elmebeteget de ő különösen rémisztő volt. Be feküdtem az ágyba de nem tudtam aludni az adrenalintol így hát csak feküdtem a hátamon és a plafont bámultam és gondolkodtam.
Nem tudom mikor aludtam el de mivel föl keltem ezért aludnom is kellett. Luc mellettem aludt egy alsónadrágban amiből teljesen jól látszott a merevedése. Pfuj! Nem akarok itt lenni amikor föl ébred, nem akarok a játékszere lenni. Így hát kimentem a konyhába és reggelit csinálni.
Már most izgulok az este miatt. Mikor fog jönni Harry? Honnan fogom tudni hogy mikor kell kicsalni Luct?
Miközben elmélkedtem ki bámultam az ablakon mikor egyszercsak egy fej jelent meg ott. Úgy meg ilyedtem hogy föl sikoltottam rémületemben.
-Baszod, Zayn!
-Cssss! Ne kiabálj! - suttogta mi után ki nyitottam az ablakot.
-Mit keresel itt? - vettem lejjebb a hangom.
-Harry vel megtaláltuk egymást. El mondott mindent. Hol van Luc?
-Alszik.
-Jó. Előrébb hoztuk a tervet. Engedj be minket az ajtón. Ha alszik úgy könnyebb lesz.
-Rendben. Nyitom. - indultam a bejárat felé.
HARRY
A szívem a fülemben dübörög miközben az ajtóhoz lopóztam Zayn el.
Tudtam hogy minden az én hibám. 10 éves engem kelet volna elme gyógy intézetbe dugni de Luc nem csak a testvérem volt hanem az egyetlen és egyben legjobb barátom is. Kis korunkban az öreg nénik csivavájának az ijesztgetésén kívül a szerepcsre volt a kedvenc játékunk. Akkor sem volt máshogy. Eljátszotta engem miután meg öltem 5 macskát és két kisgyereket molesztáltam hónapokig hogy őt vigyék el a diliházasok. Akkor még egyikünk sem gondolt bele hogy csak segíteni akartak nekem, nem pedig ártani. A vége az lett hogy bele őrült a környezetbe és a bezártságba. És ez csakis sz én hibám. Amit sosem bocsátom meg magamnak. Soha.
Nem meg ölni akarom őt, mert arra nem lennék képes, csak bocsánatot kérni tőle. Megérdemli.
Márpedig ha ezt akarom tenni akkor le kell költözni.
Louis ki nyitotta az ajtót én pedig máris egy fokkal nyugodtabb lettem a jelenlététől. Mindig is ilyen hatással volt rám.
Hátra nézett a válla fölött majd mikor meg nyugodott hogy nincs ott senki a nyakamba vetette magát. Át öleltem a kicsi testét és magamhoz hoztam hogy nagyot szippantsak az illatábol. Mámorító.
-Menjünk. - mondta Zayn szemforgatva. Igaza van,bármikor fölkelhet.
El engedtem Louis és adtam az ajkarita egy csókot amit készséggel viszonzott.
El indultunk a szoba ajtaja felé mikor az ki vágódott és ki lépett onnan a hasonmásom.
2016. február 13., szombat
17.rész
Boldog voltam.
Boldog voltam ,mint mikor Harry-vel először voltunk együtt ténylegesen,mint mikor Harry és én eljegyeztük egymást,mint mikor Darcy meg született.Egyszerűen boldog voltam az elmúlt 2 hétben.2 hete vagyunk Alaszkában és olyan mintha egy család lennénk,mármint vér szerint azok vagyunk,de ténylegesen sosem voltunk azok mindig csak Darcy volt nekem most viszont 3-an vagyunk.
Harry,Darcy és Én.
Reggelente Harry készít reggelit én pedig az ebédet amíg Harry el altatja a lányunkat és ha nem sikerül mire végzek akkor együtt fejezzük be.
Éjjel föl kel velem meg etetni Darcy-t,mögém áll és simogatja a pocakomat és puszilgatja a vállamat, eleinte azt hittem hogy semmi nincs ebben de rá kellett jönnöm hogy Harry még mindig ugyan olyan sex éhes mint volt,tehet ezek az éjszakai fölkelések általában 3 orgazmus a vége.
Persze nem én vagyok alul az incidens miatt.
De persze mint mindig most sem lehet minden tökéletes...
Minden olyan hamisnak tűnt...
-SEGÍTSÉG!HARRY!SEGÍTSEN VALAKI!-vergődtem a fogva tartóm karjai közt .Tehetetlen voltam,hátra csavarták a kezemet és be fogták a számat .Kellett nekem el jönni sétálni a közeli hegyekbe.Minden olyan nyugodt volt és csendes csak arra figyeltem föl hogy valaki rám veti magát és le fog
-Fogd már be, te balfasz!Segíteni akarok.-suttogta egy ismerős hang.Nem ez nem lehet. Miért tenné ezt?Mi az hogy segíteni?!Hátra vágtam a könyökömet és meg haraptam a kezét.Fájdalmasan föl ordított de nem engedett el csak még erősebben fogott és még egy pofont is kaptam ami csak még jobban fájt a kézen lévő gyűrűktől.
Rá tette a kezét a szememre mi után be tömte a számat valamivel.
-Kuss legyen már.Louis ,ha most nem maradsz csöndben le foglak ütni ,-természetesen nem hagytam abba.-Darcért!-erre meg álltam és meg próbáltam beszélni de ő kezdett el így belém folytotta szót.-El engedlek de nem futhatsz el.Meg értettél?-bólintottam-Oké-mondta lassan és hátrébb lépett.Meg fordultam hogy szembe kerülhessek fogva tartómmal.
Ezt nem hiszem el...
Mi....?
A kis szemét!
Harry
-Te fasz halálra rémültem! Ne ijeszz rám így még egyszer! Nagyon meg ijedtem! Baszod! Ezt most minek kellett? - néztem rá hitetlenkedve. Csak az volt ijesztő hogy nem úgy nézett ki mint aki vicces kedvében van.
-Nem! Vagyis igen én vagyok Harry,nem az aki Alaszkába hozott. Ő az iker "testvérem "ha lehet testvérnek nevezni azt az embert... na mindegy! A lényeg. Ne bízz benne mert ő nem én vagyok. Évekig egy elmegyógy intézetben élt és most" ép elméjűnek " bizonyították és ki engedték. Engem meglőtt téged meg be drogozott egy tiopentál-szódium nevű droggal ez a szer tökéletesen alkalmas arra, hogy manipulálja a betegeket, meggyőzve őket arról, hogy megtörténtnek higgyenek olyan dolgokat, amik a valóságban soha nem történtek meg. Nem erre használják legálisan de ez most nem fontos. Az a Harry igazából nem én vagyok hanem Luc az ikrem. Kérlek hidj nekem! - csak hatalmas szemekkel néztem rá majd ki tört belőlem a röhögés.
-Fogd már be, te balfasz!Segíteni akarok.-suttogta egy ismerős hang.Nem ez nem lehet. Miért tenné ezt?Mi az hogy segíteni?!Hátra vágtam a könyökömet és meg haraptam a kezét.Fájdalmasan föl ordított de nem engedett el csak még erősebben fogott és még egy pofont is kaptam ami csak még jobban fájt a kézen lévő gyűrűktől.
Rá tette a kezét a szememre mi után be tömte a számat valamivel.
-Kuss legyen már.Louis ,ha most nem maradsz csöndben le foglak ütni ,-természetesen nem hagytam abba.-Darcért!-erre meg álltam és meg próbáltam beszélni de ő kezdett el így belém folytotta szót.-El engedlek de nem futhatsz el.Meg értettél?-bólintottam-Oké-mondta lassan és hátrébb lépett.Meg fordultam hogy szembe kerülhessek fogva tartómmal.
Ezt nem hiszem el...
Mi....?
A kis szemét!
Harry
-Te fasz halálra rémültem! Ne ijeszz rám így még egyszer! Nagyon meg ijedtem! Baszod! Ezt most minek kellett? - néztem rá hitetlenkedve. Csak az volt ijesztő hogy nem úgy nézett ki mint aki vicces kedvében van.
-Nem! Vagyis igen én vagyok Harry,nem az aki Alaszkába hozott. Ő az iker "testvérem "ha lehet testvérnek nevezni azt az embert... na mindegy! A lényeg. Ne bízz benne mert ő nem én vagyok. Évekig egy elmegyógy intézetben élt és most" ép elméjűnek " bizonyították és ki engedték. Engem meglőtt téged meg be drogozott egy tiopentál-szódium nevű droggal ez a szer tökéletesen alkalmas arra, hogy manipulálja a betegeket, meggyőzve őket arról, hogy megtörténtnek higgyenek olyan dolgokat, amik a valóságban soha nem történtek meg. Nem erre használják legálisan de ez most nem fontos. Az a Harry igazából nem én vagyok hanem Luc az ikrem. Kérlek hidj nekem! - csak hatalmas szemekkel néztem rá majd ki tört belőlem a röhögés.
-Mi?! Téged kéne elmegyógy intézetbe zárni! Te nem vagy ép...mennyit nézted te a Két Lotti-t? - alig kaptam levegőt a röhögéstől. Ez bolond!
-Ez jól esett! De tényleg! Köszi Harry! Rég nem nevettem ilyen jót. - mondtam a szememet törölgetve.
Harry csak megtörten nézett rám. Nem úgy tűnt mint aki viccel.
-Igazat mondok! Hívj fel!
-Te beteg vagy. - jelentem ki.
-Bazdmeg... - morogta majd hozzám lépett és ki kapta a zsebemből a telefonomat.
-Héj!
Nyomkododtt rajta valamit majd meg halottam ahogy ki cseng a vonal.
-Mit csinálsz? - nevetségesnek tartottam amit csinál, de egyben nagyon reménykedtem hogy ez csak egy vicc.
És akkor valaki föl vette a telefont...
-Szia Édes! Mikor jössz haza? Darcynak már hiányzol... és nekem is. - a fejem olyan fehér lett mint a hó. Nem. Nem. Nem. Nem és nem. Ilyen nincs. Nem kaptam levegőt. Éreztem hogy rám tör a pánik. Hetekig át vertek. Ez nem lehet. Mi az hogy ikrek? Mi az hogy van két Harry??!
Sípolva vettem levegőt és a szívem 5000 el dobogott. Mondani kéne valamit.
-Louis ott vagy?
-I.... Igen. Le kell tennem. - dadogtam. Ezzel ki is nyomtam. Nem lehet igaz? Hogy nem vettem észre? Olyan dühös lettem mint még soha. És én hagytam neki hogy hozzám érjen... Undorító...
Föl néztem Harryre aki csak szomorú arcát nézett.
-Nem.. Nem.. N... Ki franc ez? Hol voltál? - borultam a nyakába zokogva. Olyan erősen szorított hogy nem kaptam levegőt, de nem bántam, egyáltalán nem bántam. Nem tudtam róla hogy el tűnt de mégis olyan volt mintha most kaptam volna csak vissza a legféltetebb kimcsmet. Harry.
-Bántott? Én ezt nem értem. Egyáltalán nem... Miért nem meséltél róla soha?
-Meg lőtt de ne aggódj jól vagyok. Te jól vagy? Mint mondtam nem épp egy dicsekedni való rokon. Ő beteg. Nagyon beteg. Nem tartottam fontosnak elmomdani.
-Éreztem . Éreztem hogy nem te vagy az. És mi a valóság és mi az amit ő beszélt belém?
-Mi után meg bocsájtottál(mikor először "bocsájt" meg neki mi aztán meg erőszakolta) onnantól minden hazugság. Bántott? Mutasd magad.Miket mondott neked?
-Zayn vágásokat ejtett rajtam. De akkor nem ő volt az úgy tűnik. - szipogtam, Harry keze ökölbe szorult a hátamon. El meséltem neki mindent miközben ő próbálta magát türtőztetni hogy ne robbanjon fel.
-Tehát akkor a mézes hetek igazak voltak csak azt feledtette el velem hogy meg lőtt téged és el hurcolt?
-Igen. Ki dobott az árokba. A belső combomat érte a lövés. Nem hitte volna hogy utána tudok menni.
-Ó Istenem! Annyira szeretlek Harry! Sosem engedlek el többé! - fúrtam a nyakhajlatába a fejem.
-Semmi baj! Ne sírj. De most tennünk kell valamit. Nincs fegyverem neki viszont igen. Darcy is vele van. A lényeg hogy úgy kell tenned mintha még mindig azt hinnéd hogy ő én vagyok.
-Értettem. De lenne még pár kérdésem. Hol voltál eddig?
-Egy árokban majd meg szálltam egy motelben onnan pedig le nyúltam egy kocsit majd azzal jöttem ide.
-Zayn?
-Nem tudom hol van...-momdta szomorúan.
-Ne aggódj nincs baja. - simogattam az arcát majd a szájára hajoltam egy lágy csókért. Finoman mozgatta az ajkait az enyémen majd be dugta a nyelvét a számba és érzékien mozgatni kezdte.
Lihegve váltunk el a levegő hiány miatt pár perc után.
-Mennünk kell. - nézett a szemembe.
-Mit akar tőlünk? -kérdeztem kétségbe esetten.
-Nem tudom. Ő beteg. Senki nem tudja. - sóhajtott fel. Istenem miért pont velünk történik ez? Mi frászt akar ez?
-Mi a terv?
-Az hogy, ki csalod a házból és én majd le szerelem őt. Csak mond neki hogy van valami meg lepi az udvaron. De ne ma este mert keresnem kell valami kemény tárgyat amivel le üthetem. Legutóbb is jól formában volt. Puszta kézzel nehéz lenne.
Ne feledd! Azt hiszed hogy ő Harry. Nem foghat gyanút! - mondta komolyan.
Azta két Harry? Azért ez nem semmi. Mint két tojás aki nem ismeri valamelyiküket az nem tudja meg mondani mejik mejik az biztos.
Ez olyan mint egy film. Egy nagyon szar film.
-Rendben. Meg tudom csinálni. - jelentettem ki határozottan.
-Tudom kicsim. Bízok benned. Tudom hogy meg tudod csinálni. De most már menj vissza mert keresni fog.
-Rendben. Megyek. - adtam egy csókot az ajkaira majd ki bontakoztam az öleléséből és el indultam. Nem hagyom Darcy t ennek a beteg elmenének a karjai között.
-Vigyázz magadra! - mondtam neki.
-Fogok. Te is vigyázz! - mondta.
Vissza fordultam és a nyakába vetettem magam.
-Szeretlek! - mondtam neki.
-Én is nagyon szeretlek Louis!
-Te beteg vagy. - jelentem ki.
-Bazdmeg... - morogta majd hozzám lépett és ki kapta a zsebemből a telefonomat.
-Héj!
Nyomkododtt rajta valamit majd meg halottam ahogy ki cseng a vonal.
-Mit csinálsz? - nevetségesnek tartottam amit csinál, de egyben nagyon reménykedtem hogy ez csak egy vicc.
És akkor valaki föl vette a telefont...
-Szia Édes! Mikor jössz haza? Darcynak már hiányzol... és nekem is. - a fejem olyan fehér lett mint a hó. Nem. Nem. Nem. Nem és nem. Ilyen nincs. Nem kaptam levegőt. Éreztem hogy rám tör a pánik. Hetekig át vertek. Ez nem lehet. Mi az hogy ikrek? Mi az hogy van két Harry??!
Sípolva vettem levegőt és a szívem 5000 el dobogott. Mondani kéne valamit.
-Louis ott vagy?
-I.... Igen. Le kell tennem. - dadogtam. Ezzel ki is nyomtam. Nem lehet igaz? Hogy nem vettem észre? Olyan dühös lettem mint még soha. És én hagytam neki hogy hozzám érjen... Undorító...
Föl néztem Harryre aki csak szomorú arcát nézett.
-Nem.. Nem.. N... Ki franc ez? Hol voltál? - borultam a nyakába zokogva. Olyan erősen szorított hogy nem kaptam levegőt, de nem bántam, egyáltalán nem bántam. Nem tudtam róla hogy el tűnt de mégis olyan volt mintha most kaptam volna csak vissza a legféltetebb kimcsmet. Harry.
-Bántott? Én ezt nem értem. Egyáltalán nem... Miért nem meséltél róla soha?
-Meg lőtt de ne aggódj jól vagyok. Te jól vagy? Mint mondtam nem épp egy dicsekedni való rokon. Ő beteg. Nagyon beteg. Nem tartottam fontosnak elmomdani.
-Éreztem . Éreztem hogy nem te vagy az. És mi a valóság és mi az amit ő beszélt belém?
-Mi után meg bocsájtottál(mikor először "bocsájt" meg neki mi aztán meg erőszakolta) onnantól minden hazugság. Bántott? Mutasd magad.Miket mondott neked?
-Zayn vágásokat ejtett rajtam. De akkor nem ő volt az úgy tűnik. - szipogtam, Harry keze ökölbe szorult a hátamon. El meséltem neki mindent miközben ő próbálta magát türtőztetni hogy ne robbanjon fel.
-Tehát akkor a mézes hetek igazak voltak csak azt feledtette el velem hogy meg lőtt téged és el hurcolt?
-Igen. Ki dobott az árokba. A belső combomat érte a lövés. Nem hitte volna hogy utána tudok menni.
-Ó Istenem! Annyira szeretlek Harry! Sosem engedlek el többé! - fúrtam a nyakhajlatába a fejem.
-Semmi baj! Ne sírj. De most tennünk kell valamit. Nincs fegyverem neki viszont igen. Darcy is vele van. A lényeg hogy úgy kell tenned mintha még mindig azt hinnéd hogy ő én vagyok.
-Értettem. De lenne még pár kérdésem. Hol voltál eddig?
-Egy árokban majd meg szálltam egy motelben onnan pedig le nyúltam egy kocsit majd azzal jöttem ide.
-Zayn?
-Nem tudom hol van...-momdta szomorúan.
-Ne aggódj nincs baja. - simogattam az arcát majd a szájára hajoltam egy lágy csókért. Finoman mozgatta az ajkait az enyémen majd be dugta a nyelvét a számba és érzékien mozgatni kezdte.
Lihegve váltunk el a levegő hiány miatt pár perc után.
-Mennünk kell. - nézett a szemembe.
-Mit akar tőlünk? -kérdeztem kétségbe esetten.
-Nem tudom. Ő beteg. Senki nem tudja. - sóhajtott fel. Istenem miért pont velünk történik ez? Mi frászt akar ez?
-Mi a terv?
-Az hogy, ki csalod a házból és én majd le szerelem őt. Csak mond neki hogy van valami meg lepi az udvaron. De ne ma este mert keresnem kell valami kemény tárgyat amivel le üthetem. Legutóbb is jól formában volt. Puszta kézzel nehéz lenne.
Ne feledd! Azt hiszed hogy ő Harry. Nem foghat gyanút! - mondta komolyan.
Azta két Harry? Azért ez nem semmi. Mint két tojás aki nem ismeri valamelyiküket az nem tudja meg mondani mejik mejik az biztos.
Ez olyan mint egy film. Egy nagyon szar film.
-Rendben. Meg tudom csinálni. - jelentettem ki határozottan.
-Tudom kicsim. Bízok benned. Tudom hogy meg tudod csinálni. De most már menj vissza mert keresni fog.
-Rendben. Megyek. - adtam egy csókot az ajkaira majd ki bontakoztam az öleléséből és el indultam. Nem hagyom Darcy t ennek a beteg elmenének a karjai között.
-Vigyázz magadra! - mondtam neki.
-Fogok. Te is vigyázz! - mondta.
Vissza fordultam és a nyakába vetettem magam.
-Szeretlek! - mondtam neki.
-Én is nagyon szeretlek Louis!
16.rész
-Louis! Ébredj Szívem! Kész a reggeli! - bökdösött az orrával finoman Harry,mikozben apró puszika hintett az álmos szemeim alá.
Hihetetlen hogy ilyen korán föl tud kelni és reggelit csinálni és még csak nem is látszik rajta hogy fáradt lenne. Ki nyitottam a szemem és föl néztem a tökéletes vágású zöld íriszeibe.
El mosolyodok és nyomok egy puszit az ajkaira. Percekig csak nézzük egymást és én azon töprengek hogy, jól döntöttem - e. Nem-e vagyok ismét túl naiv és nem fog össze törni megint Harry.
Ahogy az arcát nézem észre veszem hogy miközben mosolyog a gödröcskéi nem olyan melyek mint szoktak lenni. Föl nyúlok és meg simítom őket.
-Na gyere el hül a reggeli.
-Rendben. Csak fel öltözők.
Hihetetlen hogy ilyen korán föl tud kelni és reggelit csinálni és még csak nem is látszik rajta hogy fáradt lenne. Ki nyitottam a szemem és föl néztem a tökéletes vágású zöld íriszeibe.
El mosolyodok és nyomok egy puszit az ajkaira. Percekig csak nézzük egymást és én azon töprengek hogy, jól döntöttem - e. Nem-e vagyok ismét túl naiv és nem fog össze törni megint Harry.
Ahogy az arcát nézem észre veszem hogy miközben mosolyog a gödröcskéi nem olyan melyek mint szoktak lenni. Föl nyúlok és meg simítom őket.
-Na gyere el hül a reggeli.
-Rendben. Csak fel öltözők.
-Ávcsplucs! Dzzzzssss!! -sikoltozik Darcy egy plüss tehénnel a nappali közepén ülve egy szőnyegen.
Harry szorosan mögöttem ül és halkan föl kuncog mikor Darcy felém nyújtotta húsos kis karjait. A kezembe veszem és el kezdek vele beszélni.
-Éhes vagy husika? Vagy csak tele a pelus? Hm? - érintem össze az orrunk.
-Hammmmmma! - kiáltja. Ez azt jelenti Darcy nyelven hogy éhes a drága. Le húztam a pólóm nyakát hogy hozzá férhessen a mellemhez. Mohón kapja be a bimbóm amit egy föl szisszenéssel díjazok. Amíg eszik Harry a fejét simogatja.
10 perc evés után be alszik a lányunk ezért föl viszem a szobájába és le rakom őt a mű ágyunkba.
-Ne oda tedd! - suttogta Harry és még csak értetlenül nézek rá.
-Vidd a szobájába. Majd meg látod miért! - kacsint rám huncut mosollyal.
-Oké .... - mondom neki de a nadrágom már nagyon feszül.
Mikor vissza érek a hálóba Harry azonnal rám veti magát.
Egymás ajkaira tapadva lépdeltünk az ágy felé. Kezeim hátáról fenekére csúsztak, erősen belemarkolva, amitől belenyögött számba.
Harry szorosan mögöttem ül és halkan föl kuncog mikor Darcy felém nyújtotta húsos kis karjait. A kezembe veszem és el kezdek vele beszélni.
-Éhes vagy husika? Vagy csak tele a pelus? Hm? - érintem össze az orrunk.
-Hammmmmma! - kiáltja. Ez azt jelenti Darcy nyelven hogy éhes a drága. Le húztam a pólóm nyakát hogy hozzá férhessen a mellemhez. Mohón kapja be a bimbóm amit egy föl szisszenéssel díjazok. Amíg eszik Harry a fejét simogatja.
10 perc evés után be alszik a lányunk ezért föl viszem a szobájába és le rakom őt a mű ágyunkba.
-Ne oda tedd! - suttogta Harry és még csak értetlenül nézek rá.
-Vidd a szobájába. Majd meg látod miért! - kacsint rám huncut mosollyal.
-Oké .... - mondom neki de a nadrágom már nagyon feszül.
Mikor vissza érek a hálóba Harry azonnal rám veti magát.
Egymás ajkaira tapadva lépdeltünk az ágy felé. Kezeim hátáról fenekére csúsztak, erősen belemarkolva, amitől belenyögött számba.
Kezeimmel felfedezőútra indultam, először csak ruháján keresztül, majd mikor felbátorodtam, benyúltam pólója alá, lágyan simogatva hasfalát. Beletúrt hajamba, mire egy jóleső sóhaj szalad ki számon. Harry gyengéden hátradöntött az ágyon, de nem szakadt el ajkaimtól. Keze elkalandozott mezítelen felsőtestemen. Libabőrös lettem, ahogy ujjbegyével végig simított a már felforrósodott testem minden szegletén. Hirtelen elvált ajkaimtól, majd minden eddigi munkálatát is abbahagyta. Nem értettem, mi történt, de testem hiányolta érintését, szinte ordított érte.
- Miért... hagytad... abba? - szuszogtam. Harry kipirult arccal komolyan nézett rám.
- Biztos akarod? A múltkori miatt.... - kérdezte lehajtott fejjel. Arcomra mosoly kúszott, szavai hallatán. Tarkójánál fogva visszahúztam magamra.
- Akarom Harry! - suttogtam szájába - Akarlak... - csókoltam meg, majd pólója szegélyét elkapva lerántottam róla, felfedve kidolgozott, tetkókkal díszített felsőtestét.
Valami nem stimmelt....mi ha most mások lennének a tetkói. Na mindegy!
Ujjaimmal körülrajzoltam őket, mire Harry becsukott szemmel, szaporán emelkedő és süllyedő mellkassal élvezte tettem. - Tetszenek a tetkóid! - emelkedtem fel, könyökömre támaszkodva. Végigcsókoltam tetkóit, mire válaszul hajamba túrt. Halk sóhajokat hallatott, ahogy mellbimbóját bevettem számba. Furcsa érzés volt, mégis izgatott a dolog. Sose csináltam még ilyet fiúval, de gondoltam, hogy biztos szeretni fogja azt, amit én is szeretek az ágyban. Nyelvemmel körkörösen nyaltam bimbóját, néha kicsit ráharaptam, és megszívtam azt. Áttértem ajkaira, majd hajába túrva húztam magammal együtt vissza az ágyra. Fordítottam helyzetünkön, így én kerültem fölé. Tovább folytattam teste csókolgatását, és nyakához érve azonnal megtaláltam érzékeny pontját. Szívni kezdtem, mire nagyot nyögve belemarkolt hajamba. Halkan felkuncogtam.
- Mi... az? - lihegte fülembe.
- Semmi... csak, olyan aranyosan nyögsz. - csókoltam ajkaira.
- Ha ennyire tetszik, akkor válts ki belőlem még többet! - húzta mosolyra arcát, mire elkezdtem mozogni felette. Ágyékom az övének dörzsölődött, amitől kikészültem. Nadrágom egyre szűkebb lett, ahogy Harryié is. Nyögve tudatta velem, hogy tetszik neki, amit csinálok, így folytattam tovább ingerlését. Lehajoltam, mellkasától kezdve, egyre lejjebb haladtam nyelvemmel, nedves csíkot hagyva bőrén. Kikapcsoltam a nadrágja övét, majd lehúztam róla feszes farmerját. Elém tárult dudorodó alsója, amitől kicsit elbátortalanodtam. Nem tudtam milyen érzés lesz, hiszen csak magamat kényeztettem kézzel, senki mást. Mélyen beszívtam a levegőt és rámarkoltam a vékony anyagon keresztül. Felnyögött, mire erősebben kezdtem dörzsölni, ezzel egyre több nyögést kiváltva belőle. Harry kezemhez kapott, mikor már éreztem, hogy nagyon közel van ahhoz, hogy elmenjen. Feleszmélni se tudtam, olyan könnyedén, és gyorsan maga alá gyűrt. Lepetten néztem fel arcára. Ajkai szétnyíltak, ahogy levegőért kapkodott.
- Neked...akarok...jót! - lihegte, majd hirtelen lerántotta rólam a nadrágom, az alsómmal együtt. Zavarodottan felkuncogtam, ahogy egy szál semmiben feküdtem alatta. Megnyalva alsó ajkát mért végig, én pedig éreztem, hogy elpirulok. Lehajolt hozzám, lágy csókkal hintette ajkaim, miközben rámarkolt férfiasságomra. Felnyögtem a jóleső érzéstől, mely végig söpört testemen. Fel-le járatta kezét, egyre gyorsítva a tempón. Hátrahajtott fejjel nyöszörögtem alatta, a lepedőt markolva.
- Harry... - nyögtem. Elvette kezét, majd ajkamtól lefelé haladva, csókokkal hintette be felforrósodott testem, egészen "V" vonalamig. Aztán megszűntek csókjai. Lenéztem, és megdöbbentem, mikor megláttam, hogy szájával férfiasságom felé közeledik. Körkörös mozdulatokkal kezdte nyalni makkom. Felnyögtem. Puha, nedves ajkaival kényeztette merev tagom, amitől elvesztettem eszem. Karjába markolva élveztem minden egyes tettét. Rá kellett jönnöm, hogy nagyon régóta nem élveztem még ennyire semmit. Egyre közeledtem a csúcs felé, ahogy teljesen bevett szájába. Eszméletlen volt, amit velem tett, az őrületbe kergetett vele.
- Harry... Állj... - szóltam lihegve, mire egy cuppanós hanggal elvált férfiasságomtól. - Többet akarok! - jelentetem ki, amitől még én magam is meglepődtem.
- Biztos vagy benne?Rég nem voltunk együtt ... nem lesz a legjobb...
- Akarom! - kaptam el karját, magamhoz húzva egy csókra.
- Rendben, de én leszek alul! - jelentette ki, amitől kicsit megkönnyebbültem, bár így is volt bennem félelem. Fordítottunk a felálláson, így ismételten én kerültem fölé.
- Óvszer, síkosító az éjjeli szekrény második fiókjában! - mutatott az említett tárgy felé. Nagyot sóhajtva kivettem a szükséges dolgokat. Lehúztam Harryről is az utolsó ruhadarabot, majd remegő kézzel próbáltam kicsomagolni a gumit, de nem sikerült.
- Nyugi Louis, nem először csinálod! - vette ki kezemből, aztán felhúzta rám.
Igaza volt. Néha én voltam a "fiú" , de ez nagyon ritkán történt meg.
Lába közé helyezkedtem, bekentem járatát, majd fölé hajoltam. - Csak lassan... - suttogta ajkaimra. Megcsókoltam, nyelvemmel övét masszíroztam, ezzel is elterelve figyelmét. Óvatosan belé hatoltam, mire fájdalmasan felnyögött, karjaimba kapaszkodva. Nem mozdultam, vártam, hogy megszokja méretem. Mikor bólintott egyet, beljebb löktem magam, mire belőle és belőlem is egy hatalmas nyögés szakadt fel. Eszméletlen érzés volt benne lenni. Ajkaira hajoltam, közben egyre erősebben löktem magam belé. Egymás szájába lihegtünk. Teljesen elveszítettem az eszem, testemet különös érzés járta végig, amit még eddig sosem tapasztaltam. Szinte lángoltam, ahogy egyre gyorsabban löktem csípőmet. Hajamba túrva, hátamat karmolászva élvezte tettem. Egyre közeledtem a csúcshoz, ahogy Harry is. Rámarkolt férfiasságára és lökésem ritmusát felvéve húzogatta rajta kezét. Háta ívbe feszült, majd nevemet nyögve élvezett hasára. Én is követtem őt, egy hangos nyögéssel léptem át a gyönyör kapuját. Kihúztam magam belőle, majd mellé feküdtem. Szapora szívverésünk szint hallani lehetett a csendes szobában.
- Ez már élvezetes nyögés volt! - lihegte levegőért kapkodva. Felkuncogtam szavai hallatán.
A keze a hasamon pihent és citogatott miközben le csengett bennünk az élvezet. A kezén ott volt az eljegyzési gyűrű. Na várjunk csak! Ő mindig a bal kezén a gyűrűs ujján hordja ez pedig a jobb keze és a mutató ujja.
-Hogy-hogy ezen a kezed van a gyűrű kérdeztem meg lepődve. Föl nézem rá, az arcán zavar tükröződött.
-Á...csak fürödtem és le vettem aztán így maradt miután föl vettem. - Sosem veszi le fürdés közben... Na mindegy. Nem lényeges.
Nem mondta hogy szeret miután szeretkeztünk... pedig mindig mondja. Na mind egy!
Mi farncért gondolkodok én ilyeneknek?
Nem tök mind egy hogy melyik kezén van a gyűrű?
Ha tudtam volna mennyire nem mindegy....
- Miért... hagytad... abba? - szuszogtam. Harry kipirult arccal komolyan nézett rám.
- Biztos akarod? A múltkori miatt.... - kérdezte lehajtott fejjel. Arcomra mosoly kúszott, szavai hallatán. Tarkójánál fogva visszahúztam magamra.
- Akarom Harry! - suttogtam szájába - Akarlak... - csókoltam meg, majd pólója szegélyét elkapva lerántottam róla, felfedve kidolgozott, tetkókkal díszített felsőtestét.
Valami nem stimmelt....mi ha most mások lennének a tetkói. Na mindegy!
Ujjaimmal körülrajzoltam őket, mire Harry becsukott szemmel, szaporán emelkedő és süllyedő mellkassal élvezte tettem. - Tetszenek a tetkóid! - emelkedtem fel, könyökömre támaszkodva. Végigcsókoltam tetkóit, mire válaszul hajamba túrt. Halk sóhajokat hallatott, ahogy mellbimbóját bevettem számba. Furcsa érzés volt, mégis izgatott a dolog. Sose csináltam még ilyet fiúval, de gondoltam, hogy biztos szeretni fogja azt, amit én is szeretek az ágyban. Nyelvemmel körkörösen nyaltam bimbóját, néha kicsit ráharaptam, és megszívtam azt. Áttértem ajkaira, majd hajába túrva húztam magammal együtt vissza az ágyra. Fordítottam helyzetünkön, így én kerültem fölé. Tovább folytattam teste csókolgatását, és nyakához érve azonnal megtaláltam érzékeny pontját. Szívni kezdtem, mire nagyot nyögve belemarkolt hajamba. Halkan felkuncogtam.
- Mi... az? - lihegte fülembe.
- Semmi... csak, olyan aranyosan nyögsz. - csókoltam ajkaira.
- Ha ennyire tetszik, akkor válts ki belőlem még többet! - húzta mosolyra arcát, mire elkezdtem mozogni felette. Ágyékom az övének dörzsölődött, amitől kikészültem. Nadrágom egyre szűkebb lett, ahogy Harryié is. Nyögve tudatta velem, hogy tetszik neki, amit csinálok, így folytattam tovább ingerlését. Lehajoltam, mellkasától kezdve, egyre lejjebb haladtam nyelvemmel, nedves csíkot hagyva bőrén. Kikapcsoltam a nadrágja övét, majd lehúztam róla feszes farmerját. Elém tárult dudorodó alsója, amitől kicsit elbátortalanodtam. Nem tudtam milyen érzés lesz, hiszen csak magamat kényeztettem kézzel, senki mást. Mélyen beszívtam a levegőt és rámarkoltam a vékony anyagon keresztül. Felnyögött, mire erősebben kezdtem dörzsölni, ezzel egyre több nyögést kiváltva belőle. Harry kezemhez kapott, mikor már éreztem, hogy nagyon közel van ahhoz, hogy elmenjen. Feleszmélni se tudtam, olyan könnyedén, és gyorsan maga alá gyűrt. Lepetten néztem fel arcára. Ajkai szétnyíltak, ahogy levegőért kapkodott.
- Neked...akarok...jót! - lihegte, majd hirtelen lerántotta rólam a nadrágom, az alsómmal együtt. Zavarodottan felkuncogtam, ahogy egy szál semmiben feküdtem alatta. Megnyalva alsó ajkát mért végig, én pedig éreztem, hogy elpirulok. Lehajolt hozzám, lágy csókkal hintette ajkaim, miközben rámarkolt férfiasságomra. Felnyögtem a jóleső érzéstől, mely végig söpört testemen. Fel-le járatta kezét, egyre gyorsítva a tempón. Hátrahajtott fejjel nyöszörögtem alatta, a lepedőt markolva.
- Harry... - nyögtem. Elvette kezét, majd ajkamtól lefelé haladva, csókokkal hintette be felforrósodott testem, egészen "V" vonalamig. Aztán megszűntek csókjai. Lenéztem, és megdöbbentem, mikor megláttam, hogy szájával férfiasságom felé közeledik. Körkörös mozdulatokkal kezdte nyalni makkom. Felnyögtem. Puha, nedves ajkaival kényeztette merev tagom, amitől elvesztettem eszem. Karjába markolva élveztem minden egyes tettét. Rá kellett jönnöm, hogy nagyon régóta nem élveztem még ennyire semmit. Egyre közeledtem a csúcs felé, ahogy teljesen bevett szájába. Eszméletlen volt, amit velem tett, az őrületbe kergetett vele.
- Harry... Állj... - szóltam lihegve, mire egy cuppanós hanggal elvált férfiasságomtól. - Többet akarok! - jelentetem ki, amitől még én magam is meglepődtem.
- Biztos vagy benne?Rég nem voltunk együtt ... nem lesz a legjobb...
- Akarom! - kaptam el karját, magamhoz húzva egy csókra.
- Rendben, de én leszek alul! - jelentette ki, amitől kicsit megkönnyebbültem, bár így is volt bennem félelem. Fordítottunk a felálláson, így ismételten én kerültem fölé.
- Óvszer, síkosító az éjjeli szekrény második fiókjában! - mutatott az említett tárgy felé. Nagyot sóhajtva kivettem a szükséges dolgokat. Lehúztam Harryről is az utolsó ruhadarabot, majd remegő kézzel próbáltam kicsomagolni a gumit, de nem sikerült.
- Nyugi Louis, nem először csinálod! - vette ki kezemből, aztán felhúzta rám.
Igaza volt. Néha én voltam a "fiú" , de ez nagyon ritkán történt meg.
Lába közé helyezkedtem, bekentem járatát, majd fölé hajoltam. - Csak lassan... - suttogta ajkaimra. Megcsókoltam, nyelvemmel övét masszíroztam, ezzel is elterelve figyelmét. Óvatosan belé hatoltam, mire fájdalmasan felnyögött, karjaimba kapaszkodva. Nem mozdultam, vártam, hogy megszokja méretem. Mikor bólintott egyet, beljebb löktem magam, mire belőle és belőlem is egy hatalmas nyögés szakadt fel. Eszméletlen érzés volt benne lenni. Ajkaira hajoltam, közben egyre erősebben löktem magam belé. Egymás szájába lihegtünk. Teljesen elveszítettem az eszem, testemet különös érzés járta végig, amit még eddig sosem tapasztaltam. Szinte lángoltam, ahogy egyre gyorsabban löktem csípőmet. Hajamba túrva, hátamat karmolászva élvezte tettem. Egyre közeledtem a csúcshoz, ahogy Harry is. Rámarkolt férfiasságára és lökésem ritmusát felvéve húzogatta rajta kezét. Háta ívbe feszült, majd nevemet nyögve élvezett hasára. Én is követtem őt, egy hangos nyögéssel léptem át a gyönyör kapuját. Kihúztam magam belőle, majd mellé feküdtem. Szapora szívverésünk szint hallani lehetett a csendes szobában.
- Ez már élvezetes nyögés volt! - lihegte levegőért kapkodva. Felkuncogtam szavai hallatán.
A keze a hasamon pihent és citogatott miközben le csengett bennünk az élvezet. A kezén ott volt az eljegyzési gyűrű. Na várjunk csak! Ő mindig a bal kezén a gyűrűs ujján hordja ez pedig a jobb keze és a mutató ujja.
-Hogy-hogy ezen a kezed van a gyűrű kérdeztem meg lepődve. Föl nézem rá, az arcán zavar tükröződött.
-Á...csak fürödtem és le vettem aztán így maradt miután föl vettem. - Sosem veszi le fürdés közben... Na mindegy. Nem lényeges.
Nem mondta hogy szeret miután szeretkeztünk... pedig mindig mondja. Na mind egy!
Mi farncért gondolkodok én ilyeneknek?
Nem tök mind egy hogy melyik kezén van a gyűrű?
Ha tudtam volna mennyire nem mindegy....
2016. február 7., vasárnap
15.rész
Talán azért bocsájtottam meg Harry nek mert ismertem őt és a múltját. Tudom hogy ő egy jó ember akit meg rontott a múlt és képtelen ki mutatni az érzelmeit rendes módon.
Harry Styles múltja még az enyémnél is durvább.
A sajt anyját a szeme előtt verték és erőszakolták meg napi szinten. Minden alkalom után a vérben fürdő, meztelen anyját vigasztalta és ragtapaszokkal próbált segíteni rajta. Nem igazságos az élettől hogy egy 9 éves kis fiút így ver a sors.
Az apja részeges, semmire kellő strici volt akit havonta látott akkor is csak azért hogy pénzt vigyen és hogy verje és dugja a 12 éves fiát. Mikor 15 éves volt Harry el határozta hogy meg öli az apját. Meg tette. Egy késsel.
Ezek után bűn ügyekbe és gyilkossagokba keveredett, drogot árult és csempészett.
Rendesen meg gazdagodott a sötét oldalból, majd el költözött az anyjával Londonba mikor 18 éves lett. Mer neki cdak az volt fontos hogy az anyja biztosan biztonságban legyen.
Fél éve éltek itt mikor el mondása szerint meg látott engem. És onnantól figyelt. Állandóan.
Aztán az anyja súlyos betegségben szenvedett. Harry mindent meg tett érte de hiába. Meg halt. Harry ebbe bele roppant.
20 évesen hozott el engem apámtol és innentől kezdve egymáshoz tartozunk.
Harry Styles múltja még az enyémnél is durvább.
A sajt anyját a szeme előtt verték és erőszakolták meg napi szinten. Minden alkalom után a vérben fürdő, meztelen anyját vigasztalta és ragtapaszokkal próbált segíteni rajta. Nem igazságos az élettől hogy egy 9 éves kis fiút így ver a sors.
Az apja részeges, semmire kellő strici volt akit havonta látott akkor is csak azért hogy pénzt vigyen és hogy verje és dugja a 12 éves fiát. Mikor 15 éves volt Harry el határozta hogy meg öli az apját. Meg tette. Egy késsel.
Ezek után bűn ügyekbe és gyilkossagokba keveredett, drogot árult és csempészett.
Rendesen meg gazdagodott a sötét oldalból, majd el költözött az anyjával Londonba mikor 18 éves lett. Mer neki cdak az volt fontos hogy az anyja biztosan biztonságban legyen.
Fél éve éltek itt mikor el mondása szerint meg látott engem. És onnantól figyelt. Állandóan.
Aztán az anyja súlyos betegségben szenvedett. Harry mindent meg tett érte de hiába. Meg halt. Harry ebbe bele roppant.
20 évesen hozott el engem apámtol és innentől kezdve egymáshoz tartozunk.
Mint ki derült 3 napja itt vagyunk csak én voltam ki ütve. Darcy szedi a gyógyszert és semmi baja nincsen Harry elmondása szerint.
Szerzett nekem ruhákat amiért nagyon hálás voltam mert nem akartam pucéran mászkálni.
A táj le irhatatlanul szép. Magas hegyek és havas tájak, kék ég. Minden mese szép, leszámítva hogy Harry egy időzített bomba akinek ha úgy van kedve szeret de ha nem akkor....hát akkor nem.
Nem mondom hogy teljesen meg bízok benne, mert nem így van de hogy , magamnak már nem tudom tagadni hogy szeretem az biztos.
Szerzett nekem ruhákat amiért nagyon hálás voltam mert nem akartam pucéran mászkálni.
A táj le irhatatlanul szép. Magas hegyek és havas tájak, kék ég. Minden mese szép, leszámítva hogy Harry egy időzített bomba akinek ha úgy van kedve szeret de ha nem akkor....hát akkor nem.
Nem mondom hogy teljesen meg bízok benne, mert nem így van de hogy , magamnak már nem tudom tagadni hogy szeretem az biztos.
Miután ki másztunk az ágyból és föl öltöztünk meg ismerkedtem Harry orvos barátjával aki el látta a sebeimet korábban, jelenleg Darcy val játszik a nappaliban.
A nő úgy néz ki mint egy modell. Egyszerűen gyönyörű. Szőke haj, hosszú láb, csinos pofi.
Nagyon ért a gyerekekhez. Úgy játszik Darcy val mintha az övé lenne.
-Észre vettem Louis hogy totyogs. Fáj valamelyik sebed? Hadd nézzem.
-Csak a fenekem fáj. - amint ki mondtam el vörösodtem. Ennyire nem akartam őszinte lenni.
-Ne aggódj mindent tudok. - nézett jelentőségteljesen Harry re.
-Had nézzem! Orvos vagyok.
-Hááát..... Oké. - jobb ha meg nézi hisz orvos és nem akarok nagy bajt.
-Menjünk a szobátokba. Hozom a kellékeket
-Rendben. Köszönöm. - momdtam neki hálásan.
Oda battyogtam Darcy hoz és föl kaptam a kezembe.
-Hát szia, bogyó! Hogy vagy? Mit csináltál nélkülem? Hm? - pusziltam meg a pociját miközben nagy szemekkel nézett rám és folyt a nyála. - Mit ettél amíg nem voltam itt?
-Próbáltam adni neki valami tejeset de nem ette, ezért föl ültettek és a melledhez raktam.
-Oh! Nagyon ki lehettem ütve ha nrm vettem észre. Elég különös érzés a szoptatás.
-Fáj?
-Nem. Olyan mintha valaki húzná a mellbimbóm. Furcsa.
-Értem. - jött közelebb és meg simogatta az említett testrészem, majd a számra hajolt és egy lágy csókot adott amit készségesen viszonoztam. Hiányzott Harry. Mindennek ellenére hiányzott, mert szeretem őt.
-Annyira bánt amit tettem. Sajnálom. Én... Én... Nem voltam magamnál. - mondta bűnbánóan.
-Semmi baj. Már rég meg bocsájtottam. - most én kezdeményeztem a csókot amit ő viszonzott.
-Gyere Louis! - kiabált Katy.
-Vigyázol rá? - kérdeztem Harryt.
-Persze. - miután át vette én be mentem a hálószobába és tettem amit kért Katy.
Le hasaltam az ágyra immár alul pucéran.
Szét húzta a fenekem.
-Eléggé szét vagy nyúzva. Be nyúlok hogy meg nézzem nincs e belső sérülés.
Ez után meg éreztem egy be síkosítózott gumi kesztyűs ujját amint belém siklik és körbe tapogat. Mikor el érte a prosztatámat a párnába nyögtem. Szerencsére nem hallotta meg.
-Rendbe nincs semmi baj de ha lehet mostanában óvatosan sexeljetek, rendben?-el vörösodtem a szó hallatán de bólintottam és meg köszöntem a tubust amit adott hogy azzal kenegessem amíg jobb nem lesz.
-Még egyszer nagyon köszönöm. - mondtam az autóból.
-Szívesen. - azzal nyitottam volna ki az ajtót de utánam szólt.
-Ugye tudod hogy szeret téged? Nagyon rosszul tudja néha ki mutatni de szeret.
-Igen tudom. Én is szeretem őt. A hibáival együtt.
2016. január 30., szombat
14.rész
Emlékeztetőül :
És ekkor egy olyan ötletem támadt amit akkor még nem gondoltam volna hogy mekkora bajt okozok majd magamnak.
Be ültem a vezető ülésbe és gázt adtam.
És ekkor egy olyan ötletem támadt amit akkor még nem gondoltam volna hogy mekkora bajt okozok majd magamnak.
Be ültem a vezető ülésbe és gázt adtam.
Körül belül 5 másod perce hajtok az úton csikorgó kerékkel mikor meg hallom Zayn ordítani. Egy pillanatra hátra fordulok és látom hogy be rohan a garázsban Harry a földre lökve aki fájdalmasan föl nyüszít.
Amennyire csak tudom nyomom a gázt. A szívem a fülemben dübörög. Nem értem miért van nagyon - nagyon rossz érzésem. Egyik részem azért fáj mert félek hogy ha el kapnak újra akkor nagyon csúnyán meg bánom, talán Darcy t is el veszi tőlem. A másik felem pedig azért mert ott hagyom Harryt. NEM. Én nem szeretem őt.
Bántott engem.
Na ne! Ezt ne!
Egy féket terep járó jön közvetlen mögöttem, a kormány mögött Zayn ül mellette pedig Harry van akinek le hanyatlik a feje.
Nem tűnik boldognak.
Meg próbál le taszítani az útról közben ordít hogy húzódnak le és akkor nem ver össze annyira.
Ne meg mit nem!
Még jobban a gázra lépek és próbálom egyenesen tartani a kocsit. Nrm túl nagy sikerrel. Be farolok az árokba színre be csapódotz a kocsi. Magamhoz szorítom a lányomat és be csukom a a szememet.
Meg billen a kocsi de nem billen ki az egyensúlybol.
Ki nyitom a szememet és ki pattanok a kocsiból majd rohanni kezdek Darcy val a kezemben. Zayn természetesen utánam iramodik.
Az adrenalin az egyetlen ami energiát ad.
Fájó fenekemmel nem jutok túl messzire, zayn erősen meg fog és a hátamra lök.
Aztán már csak gyerek sírást hallok és erős fájdalmas érzek az arcomon.
Ez után minden sötét.
Amennyire csak tudom nyomom a gázt. A szívem a fülemben dübörög. Nem értem miért van nagyon - nagyon rossz érzésem. Egyik részem azért fáj mert félek hogy ha el kapnak újra akkor nagyon csúnyán meg bánom, talán Darcy t is el veszi tőlem. A másik felem pedig azért mert ott hagyom Harryt. NEM. Én nem szeretem őt.
Bántott engem.
Na ne! Ezt ne!
Egy féket terep járó jön közvetlen mögöttem, a kormány mögött Zayn ül mellette pedig Harry van akinek le hanyatlik a feje.
Nem tűnik boldognak.
Meg próbál le taszítani az útról közben ordít hogy húzódnak le és akkor nem ver össze annyira.
Ne meg mit nem!
Még jobban a gázra lépek és próbálom egyenesen tartani a kocsit. Nrm túl nagy sikerrel. Be farolok az árokba színre be csapódotz a kocsi. Magamhoz szorítom a lányomat és be csukom a a szememet.
Meg billen a kocsi de nem billen ki az egyensúlybol.
Ki nyitom a szememet és ki pattanok a kocsiból majd rohanni kezdek Darcy val a kezemben. Zayn természetesen utánam iramodik.
Az adrenalin az egyetlen ami energiát ad.
Fájó fenekemmel nem jutok túl messzire, zayn erősen meg fog és a hátamra lök.
Aztán már csak gyerek sírást hallok és erős fájdalmas érzek az arcomon.
Ez után minden sötét.
Bazdmeg!
Lüktet a fejem és szörnyen sajok mindenem.
Hol vagyok? Egy biztos, valami puhán. Uhh! Ez egy ágy. Méghozzá egy nagy ágy. Oldalra fordítom a fejemet de bele ütközik valamibe. Egy test. Harry. A mellkasán van fejem, érzem erős szív dobogását, elmelkid és süllyed. Föl nézek én látom az arcát amely egy angyaléra
hasonlít.Halkan szószog. Hol van Darcy? Hirtelen föl ülök ami nem voltegy nagyon jó ötlet mert szörnyű fájdalom nyilal a deramba. Mi történt?
Miért vagyok meztelen. Gyorsan magamra húzom a takarót és körbe nézek a szobában. Jajj ugye nem? Ugye nem tette meg újra?
A szoba közepén van az ágy. Körbe a falon festmények és ablakok vannak. Van egy nagy szekrény is a falhoz tolva.
Halkan föl állok az ágyról és oda megyek a ruhás szekrényhez. Ki nyitom az ajtaját azzal a szándékkal hogy ki vegyek valami ruhát. Teljesen ki tárom a fa ajtókat.
Ez nem egy ruhás szekrény.
Tele van fegyverekkel és kis fehér csomagokkal. Kokain.
Oh istenem csak jussak ki innen élve. Gyorsan be csukom a szekrény ajtókat. Hátrálok egy lépést de neki ütközik valakinek.
-Jó reggelt Loui. - suttogja a fülembe, erzem a lehelletét a fülemben. Szorosan át ölel mikor meg ugrok a jelenlétére.
-Hol vagyunk és hol van Darcy? - kérdem kissé ingerülten.
-Ránk találtak és el kelett mennünk egy új házba. Alaszka egy eldugott helyén vagyunk. Darcy pedig a másik szobában, mellettünk . Fájnak? - mik fájnak? Ekkor jobbra fordít ahol rgy egész alakos tükör van és meg látom benne a meztelen testemet. Csupa zúzódás és vágás az egész. Az államnál, a mellkasom tele van ott vagasokat is találok. A combomnál is vannak. A farkam körül is vannak zúzódások és vágások. Amik úgy tűnnek mintha csak épphogy nem nyisszantották le péniszemet. Jajj...
Ki tette ezt? Zayn? Elképedve nézem a saját testemet. Ez gusztustalan...!
-Ugye Darcy jól van?
-Persze, őt nem bántotta Zayn. - szóval ő tette. Mert el szöktem. Így már nem ois volt igazán kedvem meg próbálni még egyszer, plusz így hogy Alaszkában vagyunk sem lenne olyan gyerek játék.
Cseszd meg!
-Miért vagyok pucér? - kérdem tőle félve.
-Mert le vetkőztettelek. Szeretem nézegetni a formás popsidat. - bele markolat az említett testrészembe. Föl nyögtem egy kicsit tettére.
-De Darcy-val vissza kell járnunk az ottani kórházba.
-Itt is vannak kórházak. De amúgy Katryn gyerek orvos. Ő látta el a sebeidet, velünk lesz egy ideig. De térjünk rá a lényegre.
Meg ne próbálj meg szökni meg egyszer. Nem akarom hogy bajod legyen .
Tudom hogy amit tettem az meg bocsájthatatlan. Tudom. Meg erőszakoltalak. - itt könnyek kezdtek gyűlni a szemében. Sír? - Egy szörnyeteg vagyok, meg értem hogy nrm szeretsz sem te sem senki. Darcy még nem ismer engem mert csak egy baba... Vele nem akarom el cseszni. Kérlek adj egy utolsó esélyt nekem. Tisztában vagyok vele hogy nem hiszed el, de én szeretek Louis. - szembe fordultam vele és minden ép eszemet félre téve meg szólatam.
-Meg kell ígérned hogy nem bántasz többé. - föl csillantak a szemei szavaim hallatán. Istenem Louis ne legyél ilyen ostoba! Mondta a belső hangom. De nem érdekelt.
-Én is szeretlek Harry.
Lüktet a fejem és szörnyen sajok mindenem.
Hol vagyok? Egy biztos, valami puhán. Uhh! Ez egy ágy. Méghozzá egy nagy ágy. Oldalra fordítom a fejemet de bele ütközik valamibe. Egy test. Harry. A mellkasán van fejem, érzem erős szív dobogását, elmelkid és süllyed. Föl nézek én látom az arcát amely egy angyaléra
hasonlít.Halkan szószog. Hol van Darcy? Hirtelen föl ülök ami nem voltegy nagyon jó ötlet mert szörnyű fájdalom nyilal a deramba. Mi történt?
Miért vagyok meztelen. Gyorsan magamra húzom a takarót és körbe nézek a szobában. Jajj ugye nem? Ugye nem tette meg újra?
A szoba közepén van az ágy. Körbe a falon festmények és ablakok vannak. Van egy nagy szekrény is a falhoz tolva.
Halkan föl állok az ágyról és oda megyek a ruhás szekrényhez. Ki nyitom az ajtaját azzal a szándékkal hogy ki vegyek valami ruhát. Teljesen ki tárom a fa ajtókat.
Ez nem egy ruhás szekrény.
Tele van fegyverekkel és kis fehér csomagokkal. Kokain.
Oh istenem csak jussak ki innen élve. Gyorsan be csukom a szekrény ajtókat. Hátrálok egy lépést de neki ütközik valakinek.
-Jó reggelt Loui. - suttogja a fülembe, erzem a lehelletét a fülemben. Szorosan át ölel mikor meg ugrok a jelenlétére.
-Hol vagyunk és hol van Darcy? - kérdem kissé ingerülten.
-Ránk találtak és el kelett mennünk egy új házba. Alaszka egy eldugott helyén vagyunk. Darcy pedig a másik szobában, mellettünk . Fájnak? - mik fájnak? Ekkor jobbra fordít ahol rgy egész alakos tükör van és meg látom benne a meztelen testemet. Csupa zúzódás és vágás az egész. Az államnál, a mellkasom tele van ott vagasokat is találok. A combomnál is vannak. A farkam körül is vannak zúzódások és vágások. Amik úgy tűnnek mintha csak épphogy nem nyisszantották le péniszemet. Jajj...
Ki tette ezt? Zayn? Elképedve nézem a saját testemet. Ez gusztustalan...!
-Ugye Darcy jól van?
-Persze, őt nem bántotta Zayn. - szóval ő tette. Mert el szöktem. Így már nem ois volt igazán kedvem meg próbálni még egyszer, plusz így hogy Alaszkában vagyunk sem lenne olyan gyerek játék.
Cseszd meg!
-Miért vagyok pucér? - kérdem tőle félve.
-Mert le vetkőztettelek. Szeretem nézegetni a formás popsidat. - bele markolat az említett testrészembe. Föl nyögtem egy kicsit tettére.
-De Darcy-val vissza kell járnunk az ottani kórházba.
-Itt is vannak kórházak. De amúgy Katryn gyerek orvos. Ő látta el a sebeidet, velünk lesz egy ideig. De térjünk rá a lényegre.
Meg ne próbálj meg szökni meg egyszer. Nem akarom hogy bajod legyen .
Tudom hogy amit tettem az meg bocsájthatatlan. Tudom. Meg erőszakoltalak. - itt könnyek kezdtek gyűlni a szemében. Sír? - Egy szörnyeteg vagyok, meg értem hogy nrm szeretsz sem te sem senki. Darcy még nem ismer engem mert csak egy baba... Vele nem akarom el cseszni. Kérlek adj egy utolsó esélyt nekem. Tisztában vagyok vele hogy nem hiszed el, de én szeretek Louis. - szembe fordultam vele és minden ép eszemet félre téve meg szólatam.
-Meg kell ígérned hogy nem bántasz többé. - föl csillantak a szemei szavaim hallatán. Istenem Louis ne legyél ilyen ostoba! Mondta a belső hangom. De nem érdekelt.
-Én is szeretlek Harry.
2016. január 29., péntek
13. rész
Velem ellentétben Harry rögtön kapcsolt és ki rántotta a fiókot majd ki vette a pisztolyt onnan. Élesített aztán ki rohant a szobából a nappaliba ahonnan a hangok jöttek. Darcy! Mi van ha ő is veszélyben van? Nem törődve a tudattal hogy ha meg próbálok föl állni akkor nyilván rohadtul fog fájni a seggem, föl pattantam és igen ahogy azt gondoltam eszméletlen fájdalom nyilat a hátsómba. Össze rogyatam de föl is álltam azonnal, magamra kaptam egy alsó nadrágot és ki rohantam - már amennyire bicegve, fájó seggel lehetséges - egyenesen Darcy szobájába ahhoz szerencsére senki sem volt csak a lányom. Hatalmas sóhajtottam a megkönnyebbüléstől. Nincs baja. Oda bicegtem hozzá és ki vettem a kis agyából. Amint ki vettem el dobta a maciját és rám kacagott. Ó, kicsi lány ha tudnád mannyire nem vicces dolgok fojnak itt...
Darcyval a karomban hirtelen meg fordultam mikor meg hallottam a pisztolyok hangját. Egy üvöltés.
Harry.
Istenem ne! Ki rohantam a nappaliba, a szívem 580-nal vert, majd ki szakadt a mellkasomból. Még egy üvöltés, de ezúttal egy idegen hangtol származott. Mikor be értem a nappaliban a látvány le sokkolt.
Zayn lihegve feküdt a kanapék dőlve, pisztollyal a kezében. Le hunyta a szemeit és hátra döntötte a fejét.
Egy test feküdt a földön a saját vérében és nyögött egyet mire Harry bele lőtt még egyet. Össze rendeztem és össze szorították a szememet hogy ne lássam amint meghal. Hihetetlen, hogy Darcy még ilyenkor is halál nyugodt, egyszer sem sírt föl vagy esett pánikba, mint én. Csak nagy szemekkel nézett a másik apjára aki a földön ült véresen.
-Tarts ki! Le teszem Darcyt és segítek! - azzal el rohantam és tettem amit mondtam.
Harry ugyan ott volt ahol eddig hagytam, annyi különbséggel hogy Zayn fölötte környedt és a hátán feküdt.
Oda rohantam és le kuporodtam a fejéhez és föl raktam a combomra.
-Hazz! Hol fáj? Kérlek válaszolj! - nem tudom, miért aggódok érte ennyire, hisz bántott engem. A homlokát kezdtem simogatni.
-Van egy golyó a belső combján. Az vérzik. Hozd ide a kötszeres dobozt. Ott van a fürdő szobában a zuhany kabin mögött! - hadarta Zayn. Látszik hogy aggódik érte. Olyan hűségesek egymáshoz, mint a testvérek.
Azonnal cselekedtek és ki szaladtam a fürdőben. Be nyúltam a zuhanyzó elrejtett ki zugába, mikor egy hatalmas ordítás zengte be a házat.
Oh! Már értem,csak ki küldött hogy ne legyek ott mikor ki veszi a golyót. Istenem de cseszettül fájhatott ez neki.
A kötszeres doboz attól még kell szóval ki rangattam a helyéről és vissza rohantam vele.
Nem mondott semmit csak el vette a dobozt és ki vette belőle ami kelett, míg Harry csak csukott szemmel zihált az ölembe tett fejjel.
Míg Zayn el látta Harry sebét én nyugtati próbáltam őt. Néha föl sóhajtott és ki nyitotta a szemét. Rosszabb esetben föl kiáltott kínjában.
Nem értettem hogy miért érzem magam ennyire rosszul amiért Harry ilyen állapotban van. Szúrt a belsőm. Nehezen kaptam levegőt. Olyan volt mint a pánik rohamaim kezdte.
Le kell nyugatom magamat.
Mély levegőt. Belélegezni. Ki fújni. Belélegezni. Ki fújni. Belélegezni. Ki fújni...
Rendben. Meg vagyok... Nincs baj Louis.
-Kész. - mondta Zayn. - Tegyük föl a kanapéra. Segíts! Én fogom a felső testét. Az nehezebb... - mormogta, de én meg halottam. És rosszul esett. Mindenki gyengének tart.
Meg fogtam a lábát de ő még nem a hóna alatt. Mikor derék szögben próbáltam föl emeleti a lábát föl kiáltott fájdalmasan.
Gyorsan el engedtem.
-Bocsánat, nem akartam!
-Óvatosan! Ne hajlítsd be! Te szerencsétlen, idióta! - kiáltott rám Zayn, mire össze rezzentem.
-Ne beszélj így vele... - suttogta Harry.
-Ne haragudj. Nem akartam Harry. ..
-Vigyük. - jelentette be.
Ezúttal óvatosabban meg emeltük és föl raktuk a fekvő helyre. Kicsit nyögött de mást nem tett. A fenekem nem fájt kevésbé mint eddig de próbáltam nem mutatni.
-El kell tünnünk innen. Pakolj! - mondta fekete hajú fogva tartóm.
-M... Mi? Miért?
-Mert ránk találtak. Én rendezem a hullát. Te pakolsz. - bazd meg.. Ennyit a tervemről. Talán az úton meg loghatok valahogy. Harry mozgás képtelen. Zayn meg nem tud figyelni rám állandóan. Na! Ez jól jött.
De mégis kik találtak ránk? Azok akik bántani akartak Londonbol? Akiktől Harry el menekeített?
-Nem hallod? Takarodj csomagolni!!-kiáltott rám Zayn, már a hulla a hátán volt mikor ezt mondta. Föl siettem a lépcsőn a fájó fenkemmel és össze raktam Darcy cuccait, majd Harry ét is. Mivel nekem semmim sem volt mert hát senki sem figyelmeztetett hogy Harry el fog rabolni, pakoljak össze.
Le mentem az ajtóhoz - a seggét a sok járkálastól már mrg jobban fájt - a táskákkal és a lányommal aki el vot foglalva a keze be tuszkolásával a szájába. Nagyon cuki volt ahogy a pici öklét a pár fogas szájába próbálja be paszirozni. Közben hatalmas szemeivel Zayn - t nézte aki a cuccaival együtt föl kapta a miénket és ki viharzot a kocsihoz. Fel öltöztettem Darcy és én is föl vettem a kabátomat. Hihetetlen hogy Darcy milyen nyugodt. Mindig sikerül neki meg nyugtatnia engem. Mikor vissza ért a házba felém sem fordulva beszélt hozzám.
-Kifelé! Hozom Harry -t!
Ki mentem vele és Darcyval az ölében be ültem a kocsiba.
Az adrenalin szintem szinte szárnyalt.
És ekkor egy olyan ötletem támadt amit akkor még nem gondoltam volna hogy mekkora bajt okozok majd magamnak.
Be ültem a vezető ülésbe és gázt adtam...
Darcyval a karomban hirtelen meg fordultam mikor meg hallottam a pisztolyok hangját. Egy üvöltés.
Harry.
Istenem ne! Ki rohantam a nappaliba, a szívem 580-nal vert, majd ki szakadt a mellkasomból. Még egy üvöltés, de ezúttal egy idegen hangtol származott. Mikor be értem a nappaliban a látvány le sokkolt.
Zayn lihegve feküdt a kanapék dőlve, pisztollyal a kezében. Le hunyta a szemeit és hátra döntötte a fejét.
Egy test feküdt a földön a saját vérében és nyögött egyet mire Harry bele lőtt még egyet. Össze rendeztem és össze szorították a szememet hogy ne lássam amint meghal. Hihetetlen, hogy Darcy még ilyenkor is halál nyugodt, egyszer sem sírt föl vagy esett pánikba, mint én. Csak nagy szemekkel nézett a másik apjára aki a földön ült véresen.
-Tarts ki! Le teszem Darcyt és segítek! - azzal el rohantam és tettem amit mondtam.
Harry ugyan ott volt ahol eddig hagytam, annyi különbséggel hogy Zayn fölötte környedt és a hátán feküdt.
Oda rohantam és le kuporodtam a fejéhez és föl raktam a combomra.
-Hazz! Hol fáj? Kérlek válaszolj! - nem tudom, miért aggódok érte ennyire, hisz bántott engem. A homlokát kezdtem simogatni.
-Van egy golyó a belső combján. Az vérzik. Hozd ide a kötszeres dobozt. Ott van a fürdő szobában a zuhany kabin mögött! - hadarta Zayn. Látszik hogy aggódik érte. Olyan hűségesek egymáshoz, mint a testvérek.
Azonnal cselekedtek és ki szaladtam a fürdőben. Be nyúltam a zuhanyzó elrejtett ki zugába, mikor egy hatalmas ordítás zengte be a házat.
Oh! Már értem,csak ki küldött hogy ne legyek ott mikor ki veszi a golyót. Istenem de cseszettül fájhatott ez neki.
A kötszeres doboz attól még kell szóval ki rangattam a helyéről és vissza rohantam vele.
Nem mondott semmit csak el vette a dobozt és ki vette belőle ami kelett, míg Harry csak csukott szemmel zihált az ölembe tett fejjel.
Míg Zayn el látta Harry sebét én nyugtati próbáltam őt. Néha föl sóhajtott és ki nyitotta a szemét. Rosszabb esetben föl kiáltott kínjában.
Nem értettem hogy miért érzem magam ennyire rosszul amiért Harry ilyen állapotban van. Szúrt a belsőm. Nehezen kaptam levegőt. Olyan volt mint a pánik rohamaim kezdte.
Le kell nyugatom magamat.
Mély levegőt. Belélegezni. Ki fújni. Belélegezni. Ki fújni. Belélegezni. Ki fújni...
Rendben. Meg vagyok... Nincs baj Louis.
-Kész. - mondta Zayn. - Tegyük föl a kanapéra. Segíts! Én fogom a felső testét. Az nehezebb... - mormogta, de én meg halottam. És rosszul esett. Mindenki gyengének tart.
Meg fogtam a lábát de ő még nem a hóna alatt. Mikor derék szögben próbáltam föl emeleti a lábát föl kiáltott fájdalmasan.
Gyorsan el engedtem.
-Bocsánat, nem akartam!
-Óvatosan! Ne hajlítsd be! Te szerencsétlen, idióta! - kiáltott rám Zayn, mire össze rezzentem.
-Ne beszélj így vele... - suttogta Harry.
-Ne haragudj. Nem akartam Harry. ..
-Vigyük. - jelentette be.
Ezúttal óvatosabban meg emeltük és föl raktuk a fekvő helyre. Kicsit nyögött de mást nem tett. A fenekem nem fájt kevésbé mint eddig de próbáltam nem mutatni.
-El kell tünnünk innen. Pakolj! - mondta fekete hajú fogva tartóm.
-M... Mi? Miért?
-Mert ránk találtak. Én rendezem a hullát. Te pakolsz. - bazd meg.. Ennyit a tervemről. Talán az úton meg loghatok valahogy. Harry mozgás képtelen. Zayn meg nem tud figyelni rám állandóan. Na! Ez jól jött.
De mégis kik találtak ránk? Azok akik bántani akartak Londonbol? Akiktől Harry el menekeített?
-Nem hallod? Takarodj csomagolni!!-kiáltott rám Zayn, már a hulla a hátán volt mikor ezt mondta. Föl siettem a lépcsőn a fájó fenkemmel és össze raktam Darcy cuccait, majd Harry ét is. Mivel nekem semmim sem volt mert hát senki sem figyelmeztetett hogy Harry el fog rabolni, pakoljak össze.
Le mentem az ajtóhoz - a seggét a sok járkálastól már mrg jobban fájt - a táskákkal és a lányommal aki el vot foglalva a keze be tuszkolásával a szájába. Nagyon cuki volt ahogy a pici öklét a pár fogas szájába próbálja be paszirozni. Közben hatalmas szemeivel Zayn - t nézte aki a cuccaival együtt föl kapta a miénket és ki viharzot a kocsihoz. Fel öltöztettem Darcy és én is föl vettem a kabátomat. Hihetetlen hogy Darcy milyen nyugodt. Mindig sikerül neki meg nyugtatnia engem. Mikor vissza ért a házba felém sem fordulva beszélt hozzám.
-Kifelé! Hozom Harry -t!
Ki mentem vele és Darcyval az ölében be ültem a kocsiba.
Az adrenalin szintem szinte szárnyalt.
És ekkor egy olyan ötletem támadt amit akkor még nem gondoltam volna hogy mekkora bajt okozok majd magamnak.
Be ültem a vezető ülésbe és gázt adtam...
2016. január 22., péntek
12.rész
Ne feledjétek minimum 7 komment a komihatár! Sajnálom, hogy ilyen kis rövid lett de ne aggódjatok ez amolyan 'bevezető' rész egy cslekmen, hogy sorozat elindulásához. Jó olvasás!
Au!
Ez az első gondolatom rögtön az után,hogy ki nyitottam a szememet és megmozdítottam a bal lábamat.
Meg próbáltam föl térképezni,hogy hol is vagyok.Egy biztos,valami puhán.Ez egy ágy,méghozzá Harry ágya,és ekkor minden bevillant.Könnyek gyűltek a szemembe.Minden egyes részletre tisztán emlékszem.Bár ne tenném.Rohadtul fáj a fenekem,a fejem is lüktet.Meg fordítva fekszek az ágyon a nyakamig be takargatva,úgy ahogy itt hagyott mi után legalább 5-ször belém élvezett. Összerezzentem az emlékre. Még mindig nem értem mi volt köztünk aznap este amikor ki öntöttük egymásnak a lelkünket. Azt mondta tud mindent és meg érti. Akkor miért kell most ilyennek lennie? Nem értem.
Egyet tudtam csak. Méghozzá azt, hogy innen ki kell jutni Darcy-val együtt. Minél messzebb Harry - től. Lehet hogy azt mondja szeret minket, de mégis csak bántani tud minket. Félre kell tennem a naiv Loist és be kell vallanom saját magamnak, hogy Harry akármi is mond, nem szeret engem.
Már csak egy terv kéne a szökéshez.
Francba hogy nrm figyeltem a kórházhoz vezető utat. Akkor legalább tudnám merre van a város és onnan tudnék útba igazítás kérni. Francokat...
Segítség nélkül nrm fog menni az biztos. Zayn-ből nrm hiszem hogy ki tudok szedni valamit. Hiszen Harry bűnttársa. Nem fog segíteni.
És ekkor meg világosodtam. Harryből kell ki szednem. Azt kell hinnie hogy bízok benne és ha már ez meg van akkor talán kapok egy kis útba igazítást, elég ha azt tudom meg hol van a város.
Ja és pénz is kéne. Hát ja... kéne.
A nagy gondolkodásomat az ajtó nyílása szakította meg, be lépett Harry és hatalmas ki sírt szemekkel nézett rá.
-Szia. - suttogta. Föl emeltem a fejemet.
-Szia. - kicsit hátrébb húzódtam az ágyon amikor a kezében lévő tálcával felém lépett majd le ült az agy szélére és felém tolta azt.
-Hoztam neked reggelit. - mondta halk, elcsukló hangon. - A kedvenceid. - Azért ez jól esett. Annyi év után is emlékszik rájuk. De természetesen ez semmin sem változatát. El szökök innen. El kell hinnie hogy bízok benne.
-Köszönöm. - föl akartam ülni de erős fájdalom hasított a fenekembe ezért bissza estem.
-Baszdmeg! - káromkodtam halkan.Ekkor olyan történ amire nem számítottam.
Harry zokogva borult a nyakam.
-Sajnálom, Louis! Nagyon-nagyon sajnálom. Nem voltam magamnál. Könyörgöm bocsáss meg. Szeretlek! - Istenem ez nehezebb lesz mint gondoltam. NEM! Csak hazudik! Már el határoztam magamat. CSAK elhitetem vele, hogy szeretem és bízok benne.
A tervemet szerint cselekedtem.
-Tudom Harry. Csss.. Én is szeretlek. - öleltem meg őt. Istenem de utálom magamat! Gyűlölöm magamat amiért ilyesmiben hazudok neki. Nem jatszadozhatok az érzelmeivel. Ezt semelyik ember nem érdemei meg.
-Köszönöm - hajolt el tőlem, hogy a szemembe nézhessen. A szemei könnyesek voltak és gyönyörűek. - Tényleg meg bocsátasz?
-Igen, meg. - ekkor Darcy föl sírt. Darcy?
-Majd én megyek.
-Hamarabb haza hoztad?
-Nem, már le telt a két nap. Nagyon sokat aludtál. - azt! Két napon keresztül aludtam? Ekkor két hatalmas puffanás hallatszott.
Harry és én is össze rezzentünk mikor a lövéseket egy ordítás követte.
Ez az első gondolatom rögtön az után,hogy ki nyitottam a szememet és megmozdítottam a bal lábamat.
Meg próbáltam föl térképezni,hogy hol is vagyok.Egy biztos,valami puhán.Ez egy ágy,méghozzá Harry ágya,és ekkor minden bevillant.Könnyek gyűltek a szemembe.Minden egyes részletre tisztán emlékszem.Bár ne tenném.Rohadtul fáj a fenekem,a fejem is lüktet.Meg fordítva fekszek az ágyon a nyakamig be takargatva,úgy ahogy itt hagyott mi után legalább 5-ször belém élvezett. Összerezzentem az emlékre. Még mindig nem értem mi volt köztünk aznap este amikor ki öntöttük egymásnak a lelkünket. Azt mondta tud mindent és meg érti. Akkor miért kell most ilyennek lennie? Nem értem.
Egyet tudtam csak. Méghozzá azt, hogy innen ki kell jutni Darcy-val együtt. Minél messzebb Harry - től. Lehet hogy azt mondja szeret minket, de mégis csak bántani tud minket. Félre kell tennem a naiv Loist és be kell vallanom saját magamnak, hogy Harry akármi is mond, nem szeret engem.
Már csak egy terv kéne a szökéshez.
Francba hogy nrm figyeltem a kórházhoz vezető utat. Akkor legalább tudnám merre van a város és onnan tudnék útba igazítás kérni. Francokat...
Segítség nélkül nrm fog menni az biztos. Zayn-ből nrm hiszem hogy ki tudok szedni valamit. Hiszen Harry bűnttársa. Nem fog segíteni.
És ekkor meg világosodtam. Harryből kell ki szednem. Azt kell hinnie hogy bízok benne és ha már ez meg van akkor talán kapok egy kis útba igazítást, elég ha azt tudom meg hol van a város.
Ja és pénz is kéne. Hát ja... kéne.
A nagy gondolkodásomat az ajtó nyílása szakította meg, be lépett Harry és hatalmas ki sírt szemekkel nézett rá.
-Szia. - suttogta. Föl emeltem a fejemet.
-Szia. - kicsit hátrébb húzódtam az ágyon amikor a kezében lévő tálcával felém lépett majd le ült az agy szélére és felém tolta azt.
-Hoztam neked reggelit. - mondta halk, elcsukló hangon. - A kedvenceid. - Azért ez jól esett. Annyi év után is emlékszik rájuk. De természetesen ez semmin sem változatát. El szökök innen. El kell hinnie hogy bízok benne.
-Köszönöm. - föl akartam ülni de erős fájdalom hasított a fenekembe ezért bissza estem.
-Baszdmeg! - káromkodtam halkan.Ekkor olyan történ amire nem számítottam.
Harry zokogva borult a nyakam.
-Sajnálom, Louis! Nagyon-nagyon sajnálom. Nem voltam magamnál. Könyörgöm bocsáss meg. Szeretlek! - Istenem ez nehezebb lesz mint gondoltam. NEM! Csak hazudik! Már el határoztam magamat. CSAK elhitetem vele, hogy szeretem és bízok benne.
A tervemet szerint cselekedtem.
-Tudom Harry. Csss.. Én is szeretlek. - öleltem meg őt. Istenem de utálom magamat! Gyűlölöm magamat amiért ilyesmiben hazudok neki. Nem jatszadozhatok az érzelmeivel. Ezt semelyik ember nem érdemei meg.
-Köszönöm - hajolt el tőlem, hogy a szemembe nézhessen. A szemei könnyesek voltak és gyönyörűek. - Tényleg meg bocsátasz?
-Igen, meg. - ekkor Darcy föl sírt. Darcy?
-Majd én megyek.
-Hamarabb haza hoztad?
-Nem, már le telt a két nap. Nagyon sokat aludtál. - azt! Két napon keresztül aludtam? Ekkor két hatalmas puffanás hallatszott.
Harry és én is össze rezzentünk mikor a lövéseket egy ordítás követte.
2016. január 19., kedd
Ütemezés
Kedves Olvasóim!
A részek körül belül hétvége tájékán lesznek.
Viszont csak akkor ha legalább 7 ember kommentel.
Bocsánatot kérek azoktol akik lelkesen írják őket, nekik nagy köszönet.
A részek körül belül hétvége tájékán lesznek.
Viszont csak akkor ha legalább 7 ember kommentel.
Bocsánatot kérek azoktol akik lelkesen írják őket, nekik nagy köszönet.
2016. január 17., vasárnap
11.rész
Emlékeztetőül
A parkolóban még bírtam valahogy de azonban ahogy el indultunk ki tört belőlem a zokogás.
Harry félre húzódott egy keskeny útra majd ki kapcsolta az övemet és át ültetett az ölébe.
-Ne aggódj!Minden rendben van.Csak a gyógyszert kell szednie.Csss..-mondta a nyakhajlatomba fúrt fejjel.
-Ez a te hibád...
-Tudom Louis ,hogy az én hibám.És hidd el hogy mindennél jobban bánt.Szörnyű apa vagyok...-könnyek gyűltek Harry szemében-Soha nem akartam rosszat neki mert ő a lányom és mindennél jobban szeretem.Kérlek ne haragudj rám elég ha én utálom magamat e-miatt,tudom hogy el csesztem és nagyon mérges vagy most rám de hidd el hogy jelenleg jobban gyűlölöm magamat mint te engem.-
-Meg próbálom de kell egy kis idő.
-Köszönöm,menjünk majd otthon beszélünk.Zayn már nincs ott.
-Oké-szipogtam,majd az ablak felé fordított fejjel nézem a tájat-ami elég gyér volt-és Darcy-n kattogott az agyam.
Csak azt vettem észre hogy meg érkeztünk,és meg áll a kocsi.Harry meg simogatta a vállamat és egy puszit nyomott az orromra.Ki szálltam a kocsiból és föl mentem a lépcsőn.
Mikor már mind a ketten be értünk a jó meleg házban ki jelentettem ,hogy elmegyek zuhanyozni,ő csak nagy csillogó szemellek nézett rám.
Be zártam az ajtót-kilincsre-és meg engedtem a vizet-ennyit a zuhanyzásról-majd le vetkőztem .Meg akadt a tekintetem a vágásaimon amik már be gyógyultak nagyjából a combomon,de a csuklómon még picit heges volt.Vissza a emlékeztem arra hogy ugyan ezt csináltam 15 éves koromban is -tudom,hogy nem megoldás és azt is hogy semmit sem old meg-,ekkor derült ki hogy meleg vagyok és az eddig is borzalmas kapcsolatom az apámmal még többet romlott,össze ver amikor meg látta hogy egy fiú kezét fogom és el pirulva puszilgatom a száját,aztán csak ver s ver és vert egészen addig amíg Harry ki nem mentett onnan 4 év szenvedés után.Eleinte nem volt kedves velem,sőt...Kedve szerint bántott és erőszakolt meg,mindig azzal fenyegetett ,hogy vissza a visz az apámhoz.Természetesen ezt nem akartam ezért inkább el viseltem hogy minden este meg dug.Körül belül egy évig ment ez így ,de aztán egy vallomás mindent meg változhatott.
Be léptem a kádba és el süllyedtem a habok között.Körül belül fél órát lehettem bent amikor kopogtak az ajtón.Harry meg sem várta,hogy be engedjem már bent is volt.Még szerencse ,hogy sok volt a hab különben meg látott volna meztelenül.Nem mintha szégyelltem volna amim van mert nem épp egy átlagos méret,de azért két év telt és újra hozzá kéne szokjak.
Közelebb jött és le ült a kád szélére.
-Van egy ötletem amivel föl dobhatnánk a hangulatot...-mondta sejtelmes.Ezt most nem értem.Hogy mit akar?
-Mi?-dadogtam.Föl állt és le vette a pólóját magáról,ezzel föl fedve tetoválásait és izomos testét .
-Mit csinálsz?-csúsztam följebb a kádban és nyeltem egyet.Én ezt nem akarom.Le tolta a nadrágját is és már csak egy igen szűk boxerben állt előttem.Ki pattantam a kádból és ki rohantam a fürdőből,be Harry hálójába.Be akartam zárni az ajtót de egy láb meg akadályozta és ki nyitott majd be is jött .
-Harry ne!-mondtam félénken,de csak közelebb jött hozzám és meg akart csókolni de el fordítottam a fejem ennek ellenére ő erőszakosan meg fogta az államat és maga felé fordított és le dugta a nyelvét a torkomon.Vadul falta az ajkaimat miközben én meg próbáltam ki szabadulni a szorításából.
Hirtelen nem a jelenben voltam hanem múltban amikor még csak sex-re kellettem neki és többször is meg erőszakolt,és tudtam hogy semmi értelme fizika erővel próbálkozni mert sokkal erősebb nálam.
el kezdett tolni az ágy felé majd le lökött rá .-Kérlek Harry,ne!Én ezt nem akarom!-sikoltottam ,de kicsit sem érdekelhette mert rám feküdt és továbbra is erőszakosan csókolt .Le nyúlt és ki csatolta az övemet.Ne!Ez cseszettül fájni fog.El vált a az ajkaimtól és le rángatta a nadrágomat.amint újra beszéd képes lettem könyörögni kezdtem és érveket hoztam föl hogy miért ne tegye.Nem érdekelte.
Elő vett egy bilincset és egy....egy...mű..faszt.Na nem!Nem!A-a!amint meg látta hogy szabadulni próbálok a bilincsel hozzá kötözte a kezemet az ágy támlájához.sikoltoztam és kapálóztam ,kérleltem hogy ne tegye de nem érdekelte.Elő vette a síkosítót.Aztán úgy tűnt nem felel meg neki póz amiben vagyok, ezért ki kapcsolt a bilincset és kis harc árán de le nyomott az ágyra.Hason feküdtem előtte a fejemnél tartott az ágyon,mozdulni sem tudtam, sét nyitott a a lábaimat és be síkosítózta a be járatomat.
El uralkodott rajtam a félelem.Ez nagyon fog fájni.Több mint 2 éve senkivel sem voltam. Harry méretétől is el szoktam,tehát csak annyit tudtam tenni hogy meg próbáltam el lazulni és nem érzni a fájdalmat ami pár pillanaton belül meg is érkezett.Föl nyomta 2 ujját.Föl ordítottam fájdalmamban,de semmit sem tudtam tenni ezen kívül el kezdte mozgatni őket ,majd társított hozzá még egy ujját.sírtam fájdalmamban és kérleltem,hogy fejezze be de meg sem rezzent .Tudtam hogy ennél még csak rosszabb lesz.Hirtelen el tűntek a z ujjai és éreztem,hogy valami mást hejez a fenekemhez.
Ekkor egy eddiginél is erőseb és feszítőbb fájdalom következett.Zokogtam,de már mozogni nem tudtam.
Föl adtam,azt tesz velem amit akar.
Ki be húzogatta bennem a kemény tárgyat,mint rá jöttem a játék szer az.Nem tudom menyi idő telt el csak az vettem észre hogy ki veszi belőlem és föl áll az ágyról.azt hittem végre békén hagy,de tévednem kellet mert csak le vette a boxerét és óvszer nélkül be pozicionálta magát és egy hirtelen döféssel bennem is volt.sokkal jobban fájt,mint az eddigiek.De már csak zokogni tudtam és görcsösen szorítani a paplani.Föl pillantottam a szemébe ami ki volt tágulva.a pupillái olyanok voltak,mint aki legalább 10 tonna LSD-t be nyomott.Ó Istenem!Harry totál be van állva.nem tudja mit csinál.Lehet,hogy nem is fog emlékezni ere az egészre.Erőteljesen mozgott bennem,miközben csak arra tudtam gondolni,hogy amikor ki fog józanodni, sokkal nagyobb bűntudatot fog érzeni,mint én most fájdalmat.
A parkolóban még bírtam valahogy de azonban ahogy el indultunk ki tört belőlem a zokogás.
Harry félre húzódott egy keskeny útra majd ki kapcsolta az övemet és át ültetett az ölébe.
-Ne aggódj!Minden rendben van.Csak a gyógyszert kell szednie.Csss..-mondta a nyakhajlatomba fúrt fejjel.
-Ez a te hibád...
-Tudom Louis ,hogy az én hibám.És hidd el hogy mindennél jobban bánt.Szörnyű apa vagyok...-könnyek gyűltek Harry szemében-Soha nem akartam rosszat neki mert ő a lányom és mindennél jobban szeretem.Kérlek ne haragudj rám elég ha én utálom magamat e-miatt,tudom hogy el csesztem és nagyon mérges vagy most rám de hidd el hogy jelenleg jobban gyűlölöm magamat mint te engem.-
-Meg próbálom de kell egy kis idő.
-Köszönöm,menjünk majd otthon beszélünk.Zayn már nincs ott.
-Oké-szipogtam,majd az ablak felé fordított fejjel nézem a tájat-ami elég gyér volt-és Darcy-n kattogott az agyam.
Csak azt vettem észre hogy meg érkeztünk,és meg áll a kocsi.Harry meg simogatta a vállamat és egy puszit nyomott az orromra.Ki szálltam a kocsiból és föl mentem a lépcsőn.
Mikor már mind a ketten be értünk a jó meleg házban ki jelentettem ,hogy elmegyek zuhanyozni,ő csak nagy csillogó szemellek nézett rám.
Be zártam az ajtót-kilincsre-és meg engedtem a vizet-ennyit a zuhanyzásról-majd le vetkőztem .Meg akadt a tekintetem a vágásaimon amik már be gyógyultak nagyjából a combomon,de a csuklómon még picit heges volt.Vissza a emlékeztem arra hogy ugyan ezt csináltam 15 éves koromban is -tudom,hogy nem megoldás és azt is hogy semmit sem old meg-,ekkor derült ki hogy meleg vagyok és az eddig is borzalmas kapcsolatom az apámmal még többet romlott,össze ver amikor meg látta hogy egy fiú kezét fogom és el pirulva puszilgatom a száját,aztán csak ver s ver és vert egészen addig amíg Harry ki nem mentett onnan 4 év szenvedés után.Eleinte nem volt kedves velem,sőt...Kedve szerint bántott és erőszakolt meg,mindig azzal fenyegetett ,hogy vissza a visz az apámhoz.Természetesen ezt nem akartam ezért inkább el viseltem hogy minden este meg dug.Körül belül egy évig ment ez így ,de aztán egy vallomás mindent meg változhatott.
Be léptem a kádba és el süllyedtem a habok között.Körül belül fél órát lehettem bent amikor kopogtak az ajtón.Harry meg sem várta,hogy be engedjem már bent is volt.Még szerencse ,hogy sok volt a hab különben meg látott volna meztelenül.Nem mintha szégyelltem volna amim van mert nem épp egy átlagos méret,de azért két év telt és újra hozzá kéne szokjak.
Közelebb jött és le ült a kád szélére.
-Van egy ötletem amivel föl dobhatnánk a hangulatot...-mondta sejtelmes.Ezt most nem értem.Hogy mit akar?
-Mi?-dadogtam.Föl állt és le vette a pólóját magáról,ezzel föl fedve tetoválásait és izomos testét .
-Mit csinálsz?-csúsztam följebb a kádban és nyeltem egyet.Én ezt nem akarom.Le tolta a nadrágját is és már csak egy igen szűk boxerben állt előttem.Ki pattantam a kádból és ki rohantam a fürdőből,be Harry hálójába.Be akartam zárni az ajtót de egy láb meg akadályozta és ki nyitott majd be is jött .
-Harry ne!-mondtam félénken,de csak közelebb jött hozzám és meg akart csókolni de el fordítottam a fejem ennek ellenére ő erőszakosan meg fogta az államat és maga felé fordított és le dugta a nyelvét a torkomon.Vadul falta az ajkaimat miközben én meg próbáltam ki szabadulni a szorításából.
Hirtelen nem a jelenben voltam hanem múltban amikor még csak sex-re kellettem neki és többször is meg erőszakolt,és tudtam hogy semmi értelme fizika erővel próbálkozni mert sokkal erősebb nálam.
el kezdett tolni az ágy felé majd le lökött rá .-Kérlek Harry,ne!Én ezt nem akarom!-sikoltottam ,de kicsit sem érdekelhette mert rám feküdt és továbbra is erőszakosan csókolt .Le nyúlt és ki csatolta az övemet.Ne!Ez cseszettül fájni fog.El vált a az ajkaimtól és le rángatta a nadrágomat.amint újra beszéd képes lettem könyörögni kezdtem és érveket hoztam föl hogy miért ne tegye.Nem érdekelte.
Elő vett egy bilincset és egy....egy...mű..faszt.Na nem!Nem!A-a!amint meg látta hogy szabadulni próbálok a bilincsel hozzá kötözte a kezemet az ágy támlájához.sikoltoztam és kapálóztam ,kérleltem hogy ne tegye de nem érdekelte.Elő vette a síkosítót.Aztán úgy tűnt nem felel meg neki póz amiben vagyok, ezért ki kapcsolt a bilincset és kis harc árán de le nyomott az ágyra.Hason feküdtem előtte a fejemnél tartott az ágyon,mozdulni sem tudtam, sét nyitott a a lábaimat és be síkosítózta a be járatomat.
El uralkodott rajtam a félelem.Ez nagyon fog fájni.Több mint 2 éve senkivel sem voltam. Harry méretétől is el szoktam,tehát csak annyit tudtam tenni hogy meg próbáltam el lazulni és nem érzni a fájdalmat ami pár pillanaton belül meg is érkezett.Föl nyomta 2 ujját.Föl ordítottam fájdalmamban,de semmit sem tudtam tenni ezen kívül el kezdte mozgatni őket ,majd társított hozzá még egy ujját.sírtam fájdalmamban és kérleltem,hogy fejezze be de meg sem rezzent .Tudtam hogy ennél még csak rosszabb lesz.Hirtelen el tűntek a z ujjai és éreztem,hogy valami mást hejez a fenekemhez.
Ekkor egy eddiginél is erőseb és feszítőbb fájdalom következett.Zokogtam,de már mozogni nem tudtam.
Föl adtam,azt tesz velem amit akar.
Ki be húzogatta bennem a kemény tárgyat,mint rá jöttem a játék szer az.Nem tudom menyi idő telt el csak az vettem észre hogy ki veszi belőlem és föl áll az ágyról.azt hittem végre békén hagy,de tévednem kellet mert csak le vette a boxerét és óvszer nélkül be pozicionálta magát és egy hirtelen döféssel bennem is volt.sokkal jobban fájt,mint az eddigiek.De már csak zokogni tudtam és görcsösen szorítani a paplani.Föl pillantottam a szemébe ami ki volt tágulva.a pupillái olyanok voltak,mint aki legalább 10 tonna LSD-t be nyomott.Ó Istenem!Harry totál be van állva.nem tudja mit csinál.Lehet,hogy nem is fog emlékezni ere az egészre.Erőteljesen mozgott bennem,miközben csak arra tudtam gondolni,hogy amikor ki fog józanodni, sokkal nagyobb bűntudatot fog érzeni,mint én most fájdalmat.
2016. január 12., kedd
10.rész
Emlékeztetőül
-Nem lélegzik! Segítsen!-kiabálta Harry.Darcy-t rá tették egy gurulós hord ágyra és ki rohantak vele egy műtőbe végig követtük őket.
-Mióta eszméletlen?-kérdezte az orvos
-Nem tudom..fél órája.-A műtőből úgy kellett minket ki rángatni.Vagy 2 órája ültünk Harry-vel a váróban.Én a vállán sírtam ő pedig csak maga elé meredve nézett.A gondolataim kavarogtak. Semmi másra nem tudtam gondolni csak arra hogy ez az én hibám,ha nem veszekszem Harry-vel hamarabb észre vettük volna.Ekkor egy fehér ruhás orvos lépett ki a műtőből.
-Önök Styles-ék?
-Nem lélegzik! Segítsen!-kiabálta Harry.Darcy-t rá tették egy gurulós hord ágyra és ki rohantak vele egy műtőbe végig követtük őket.
-Mióta eszméletlen?-kérdezte az orvos
-Nem tudom..fél órája.-A műtőből úgy kellett minket ki rángatni.Vagy 2 órája ültünk Harry-vel a váróban.Én a vállán sírtam ő pedig csak maga elé meredve nézett.A gondolataim kavarogtak. Semmi másra nem tudtam gondolni csak arra hogy ez az én hibám,ha nem veszekszem Harry-vel hamarabb észre vettük volna.Ekkor egy fehér ruhás orvos lépett ki a műtőből.
-Önök Styles-ék?
Azonnal föl pattantunk,szinte egyszerre amint ki jött az orvos a műtőből.
-Jól van?Mi baja volt?Hagy menjek be hozzá!Kérem!-öntöttem el kérdéseimmel szerencsétlen doktort.
-Igen, mi vagyunk azok-mondta Harry halál nyugodtan,mégis hogy képes ilyen higgadt maradni egy ilyen helyzetben?
-Az első kérdésem az lenne,hogy az utóbbi körülbelül fél évben milyen körülmények között volt a pici?
-Velem volt,fél éve velem él.-mondta Harry és a kezemért nyúlt de én el húztam,mert eszembe jutott mit tett velem fél éve.Az orvos rám pillantott majd vissza Harry-re.aki nyelt egyet.Ideges?
-És önnek milyenek az élet körülményei,Mr.Styles?
-Rendben vannak, nem szenvedek hiányt semmiben-rám nézett hatalmas csillogó tehén nagyságú szemeivel,úgy éreztem hogy ezzel akarja tudatni velem,hogy meg érti miért húztam el a kezemet.
-Jó,következő kérdés.Rendesen táplálják a gyereket?Pontosabban ,tudnak elég tápanyagot és vitamint biztosítani számára?-pillantott mind a kettőnkre. Harry-re néztem mert hát neki kel tudnia a választ hiszen vele volt az utóbbi fél évben Darcy.
-Kérem őszintén válaszoljanak ,mert ezzel csak Drcy-nak ártanak.
-Igen,rendesen kapott ételt.-vakargatta a tarkóját.
-3 óránként evett?
-Nem,...ömm..olyan 5-6.-mondta Harry kissé zavartan.-De nem mutatta,hogy éhes lenne,nem sírt vagy ilyesmi..ööö...mert ha az lett volna akkor azt jelezte volna,nem?-az orvos szeme el kerekedett majd meg szólalt.
-Mondja hogy maga ennél sokkal jobb szülő,kérem!-mondta felé nézve,félre pillantottam Harry-re akin látszott ,hogy szörnyen zavarban van és szeretne le keverni egyet az orvosnak.-Attól még hogy nem jelzi ,Istenem hisz ő egy baba mégis hogy jelezni? attól még nem azt jeleni hogy nem éhes.Ennie kellett volna 3 óránként!Istenem.Jó,erre még vissza térünk. Harmadik kérdés.Szedte a gyógyszerét?
-Milyen gyógyszert?-kérdezte Harry,látszott rajta hogy semmit sem ért. Amikor el lopta tőlem már nem nagyon jöttek rá fulladás rohamok és ezért el lehetett hanyagolni az orvosságot.
-Nem szedte a gyógyszert fél évi?!-kérdezte hitetlenkedve.-Normális? Egyáltalán miért volt önnel fél évig,ha még csak vigyázni sem tud rá?!-Harry-n láttam hogy nagyon kevés választja el a verekedéstől.
-Most ki oktat minket vagy segíteni akar a babánkon?-kérdezte gorombán.
-Természetesen a második. Teh...
-A lényeget!Jól van?
-Jobban lesz.Bent kell tartanunk meg figyelésre pár napig aztán vissza kell állnia a gyógyszer szedésére és a vitaminokra és a rendes táplálkozásra.-a mondat végét mát Harry-hez intézte.
-Csak egy fulladás roham volt.Ne aggódjanak nem lesz baja csak vissza kéne jönniük úgy-nézett a lapjára-egy havonta ellenőrzésre.Jó hogy hamar be hozták ,mert ha ne m tették volna sokkal komolyabb baj is lehetett volna.a kollégám el mondja önöknek a további dolgokat amíg én végzek még pár ellenőrzést.-mondat majd meg sem várta,hogy meg köszönhessük el tűnt,és föl váltotta egy másik orvos,aki föl írta a gyógyszert és vitaminokat amiket ezentúl szednie kell Darcy-nak,aztán be engedett minket hozzá.Meg engedte hogy pár percig be menjünk hozzá.
Be rontottam a kórterembe amin látszott hogy gyerekek fogadására van és meg láttam a lányunkat egy kis baba ágyban feküdni ,az arcán lélegeztető volt. Hallatszott a kis szuszogása.Emelkedett a mellkasa.El szorult a szíves a látványtól.Oda álltam fölé és könnyes szemekkel kezdtem beszélni hozzá.
-Szia Prünty!Hogy vagy?Nagyon meg ijesztettél minket,tudod?De most már minden rendben lesz ne aggódj!Szeretlek!Még pár napig itt leszel,de ne aggódj csak pár nap,gyorsan el telik majd.-Harry mögém jött és meg fogta a vállamat és a hátam mögül beszélt Darcy-hoz.
-Szia.-nyújtotta oda kezét az alvó babának és meg simogatta a ki testét.
-Ennyi volt,menjenek haza .legközelebb 2 nap múlva találkoznak,szóval búcsúzzanak el.-dugta be a fejét az orvos.
-Mi?Nem jöhe...
-Nem.most pedig menjenek mert le járt a munka időm.mutatott az órájára.
-Goromba fasz...-motyogta Harry.
-Parancsol?-kérdezte a doki
-Goromba fasz!-mondta hangosabban.azzal el hagytuk a termet és ki mentünk a kocsihoz.A parkolóban még bírtam valahogy de azonban ahogy el indultunk ki tört belőlem a zokogás.
Harry félre húzódott egy keskeny útra majd ki kapcsolta az övemet és át ültetett az ölébe.
-Ne aggódj!Minden rendben van.Csak a gyógyszert kell szednie.Csss..-mondta a nyakhajlatomba fúrt fejjel.
-Ez a te hibád...
-Igen, mi vagyunk azok-mondta Harry halál nyugodtan,mégis hogy képes ilyen higgadt maradni egy ilyen helyzetben?
-Az első kérdésem az lenne,hogy az utóbbi körülbelül fél évben milyen körülmények között volt a pici?
-Velem volt,fél éve velem él.-mondta Harry és a kezemért nyúlt de én el húztam,mert eszembe jutott mit tett velem fél éve.Az orvos rám pillantott majd vissza Harry-re.aki nyelt egyet.Ideges?
-És önnek milyenek az élet körülményei,Mr.Styles?
-Rendben vannak, nem szenvedek hiányt semmiben-rám nézett hatalmas csillogó tehén nagyságú szemeivel,úgy éreztem hogy ezzel akarja tudatni velem,hogy meg érti miért húztam el a kezemet.
-Jó,következő kérdés.Rendesen táplálják a gyereket?Pontosabban ,tudnak elég tápanyagot és vitamint biztosítani számára?-pillantott mind a kettőnkre. Harry-re néztem mert hát neki kel tudnia a választ hiszen vele volt az utóbbi fél évben Darcy.
-Kérem őszintén válaszoljanak ,mert ezzel csak Drcy-nak ártanak.
-Igen,rendesen kapott ételt.-vakargatta a tarkóját.
-3 óránként evett?
-Nem,...ömm..olyan 5-6.-mondta Harry kissé zavartan.-De nem mutatta,hogy éhes lenne,nem sírt vagy ilyesmi..ööö...mert ha az lett volna akkor azt jelezte volna,nem?-az orvos szeme el kerekedett majd meg szólalt.
-Mondja hogy maga ennél sokkal jobb szülő,kérem!-mondta felé nézve,félre pillantottam Harry-re akin látszott ,hogy szörnyen zavarban van és szeretne le keverni egyet az orvosnak.-Attól még hogy nem jelzi ,Istenem hisz ő egy baba mégis hogy jelezni? attól még nem azt jeleni hogy nem éhes.Ennie kellett volna 3 óránként!Istenem.Jó,erre még vissza térünk. Harmadik kérdés.Szedte a gyógyszerét?
-Milyen gyógyszert?-kérdezte Harry,látszott rajta hogy semmit sem ért. Amikor el lopta tőlem már nem nagyon jöttek rá fulladás rohamok és ezért el lehetett hanyagolni az orvosságot.
-Nem szedte a gyógyszert fél évi?!-kérdezte hitetlenkedve.-Normális? Egyáltalán miért volt önnel fél évig,ha még csak vigyázni sem tud rá?!-Harry-n láttam hogy nagyon kevés választja el a verekedéstől.
-Most ki oktat minket vagy segíteni akar a babánkon?-kérdezte gorombán.
-Természetesen a második. Teh...
-A lényeget!Jól van?
-Jobban lesz.Bent kell tartanunk meg figyelésre pár napig aztán vissza kell állnia a gyógyszer szedésére és a vitaminokra és a rendes táplálkozásra.-a mondat végét mát Harry-hez intézte.
-Csak egy fulladás roham volt.Ne aggódjanak nem lesz baja csak vissza kéne jönniük úgy-nézett a lapjára-egy havonta ellenőrzésre.Jó hogy hamar be hozták ,mert ha ne m tették volna sokkal komolyabb baj is lehetett volna.a kollégám el mondja önöknek a további dolgokat amíg én végzek még pár ellenőrzést.-mondat majd meg sem várta,hogy meg köszönhessük el tűnt,és föl váltotta egy másik orvos,aki föl írta a gyógyszert és vitaminokat amiket ezentúl szednie kell Darcy-nak,aztán be engedett minket hozzá.Meg engedte hogy pár percig be menjünk hozzá.
Be rontottam a kórterembe amin látszott hogy gyerekek fogadására van és meg láttam a lányunkat egy kis baba ágyban feküdni ,az arcán lélegeztető volt. Hallatszott a kis szuszogása.Emelkedett a mellkasa.El szorult a szíves a látványtól.Oda álltam fölé és könnyes szemekkel kezdtem beszélni hozzá.
-Szia Prünty!Hogy vagy?Nagyon meg ijesztettél minket,tudod?De most már minden rendben lesz ne aggódj!Szeretlek!Még pár napig itt leszel,de ne aggódj csak pár nap,gyorsan el telik majd.-Harry mögém jött és meg fogta a vállamat és a hátam mögül beszélt Darcy-hoz.
-Szia.-nyújtotta oda kezét az alvó babának és meg simogatta a ki testét.
-Ennyi volt,menjenek haza .legközelebb 2 nap múlva találkoznak,szóval búcsúzzanak el.-dugta be a fejét az orvos.
-Mi?Nem jöhe...
-Nem.most pedig menjenek mert le járt a munka időm.mutatott az órájára.
-Goromba fasz...-motyogta Harry.
-Parancsol?-kérdezte a doki
-Goromba fasz!-mondta hangosabban.azzal el hagytuk a termet és ki mentünk a kocsihoz.A parkolóban még bírtam valahogy de azonban ahogy el indultunk ki tört belőlem a zokogás.
Harry félre húzódott egy keskeny útra majd ki kapcsolta az övemet és át ültetett az ölébe.
-Ne aggódj!Minden rendben van.Csak a gyógyszert kell szednie.Csss..-mondta a nyakhajlatomba fúrt fejjel.
-Ez a te hibád...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)