2.rész

Sziasztok! Kérlek kommenteljetek vagy adjatok bármilyen életjelet hogy tudjam van értelme írni. Köszi. :) H

Emlékeztetőül:
Nyilván való ,hogy bosszúért jött és van egy olyan érzésem hogy egy gyereket nem számított bele a bosszú hadjáratába. Mikor ki józanodott a döbbenetből újra a szemembe nézett és egy beteg mosolyra húzta az arcát.
-Szia ,Loui. Hiányoztam?



2.rész.
A döbbenettől meg sem tudtam szólalni.
A könnyek is szaporábban folytak ki a szememből.
Itt állt előttem aki megkeserítette az elmúlt 2 évemet,és én is az övét.A szív verésem vagy ki hagyott egy ütemet vagy olyan gyorsan vert ,hogy biztos voltam benne ,most azonnal elájulok.A szám kiszáradt.És még jobban sípoltam.
Csak egy vonításra hasonlító hangot tudtam kinyögni.Már annyiszor elképzeltem ezt a találkozást,igaz sosem jutottam tovább annál hogy én meglátom őt ,mivel mindig figyelmeztettem magamat hogy a jelenre koncentráljak.Viszont most itt állt előttem körülbelül 10 centire. Na várjunk csak? Mikor jött közelebb?Amint rájöttem erre hátráltam egy lépést.Ő előre lépett egyet.
-Mond Lou miért nem jöttél meg látogatni engem a börtönbe?Hm?-kérdezte gúnyosan ,majd elkezdett közeledni felém.Ahogy ő jött előre én úgy hátráltam a még mindig alvó Darcyval.Még mindig betegesen vigyorgott a képembe.Most már biztos voltam benne ,hogy vagy elrabol és azt tesz velem amit akar,talán meg is öl-igaz nem lenne a legokosabb ötlet hisz alig száradhatott meg a tinta a szabadulását engedélyező lapon-vagy egy sookal betegesebb játszma veszi kezdetét.
-Tudod, volt egy tervem.Sok időm volt gondolkodni.Mennyi is?-tette föl magának a kérdést.-2 év,nem Louis? Azon a terven 2 évig gondolkodtam. Elég jó és megfontoltra sikerül.Viszont most egy sokkal jobb tervem támadt hirtelen...-szélesítette ki a beteges vigyorát.-De előtte lenne egy kérdésem.Az ő-mutatott Darcyra-neve Darcy Styles?
Már olyan közel állt ,hogy éreztem a leheletét az arcomon.Ha jelenleg nem lennék a sírás határán vonzónak találnám.
Kinyitottam a számat de egy hang sem jött ki rajta.Sok ideig hallgathattam mert meg elégelte a hallgatásomat és fölnevetett majd megszólalt. 
-Tehát igen.Ő az én lányom.
 Miután ez elhagyta a száját olyan gyorsan történt minden ,hogy föl sem fogtam.
Harry kirántotta a kezemből a gyerekünket és másodpercek alatt ki rohant vele a be nem zárt bejárati ajtón. A szülői  ösztöneim be kapcsoltak és  azonnal utána lódultam de ekkor már a fekete Range Rover-ének az ajtaját rántotta ki .Nem ez most nem történik meg. NEM.Gyerünk Louis csinálj már valamit!Elrabolják a lányodat!Bassza meg!
Olyan gyorsan száguldott el , mint ahogy kitépte a kezemből Darcyt .Üvöltöttem teli torokból és rohantam utánuk de természetesen nem állt meg.A könnyektől már semmit sem láttam.
-Kérlek,ne tedd ezt !!Inkább ölj meg engem csak őt ne vedd el tőlem,kélek!!Beszéljük meg!  Könyörgöm!!!Szeretlek Darcy!!!!
 2 órán keresztül rohantam abba az irányba amerre Harry eltűnt az  életem értelmével. A hangom már teljesen elment.A fejem fájt.De ez ek semmik voltak azokhoz abelső fájdalmakhoz képest amit éreztem.Megálltam.Aztán összerogytam a fagyos földön és csak zokogtam.Úgy sírtam ahogy még soha.Nem ez nem történik meg!NEM!NEM!NEM! Csak ezt tudtam hajtogatni,körülbelül fél óráig.Aztán  fel eszméltem és kikaptam a telefonomat a  zsebemből és hívtam a rendőrséget.De aztán rájöttem hogy ezt nem tehetem mert akkor rá jönnének hogy egy férfinak is lehet gyereke és akkor kísérleti patkány lesz belőlem és Darcyból is.Az volt a szerencsém ,hogy anyám orvos és így titokban és egy "kis" kenő pénzel el tudtuk rejteni a világ elől.
Ötletem sem volt hogyan szerezzem vissza.
Barátaim nem voltak a családból is csak anyám maradt aki  a lányom születése után fél évvel rákban meghalt.Egyet tudtam csak,méghozzá azt ,hogy ki kell szabadítsam Darcy-t annak a pszichopata karmai közül.És ha bántja?Nem azt biztosan nem tenné,legalábbis az a Harry akit 5 éve megismerem.Ki tudja, hogy megváltozott-e abban két évben amit a börtönben töltött a bosszút forralva.Csak azt tudtam remélni ,hogy nem az a szándéka,hogy bántalmaz egy félévest ,még az is jobb lenne ha csak elveszi tőlem és ő neveli föl egyedül és ezzel akar engem bántani lelkileg.
De csak remélni tudtam.