2016. január 3., vasárnap

5.rész

Mindig is rosszul voltam a vértől.Egy kicsi vértől is.
Ennek ellenére jelenleg itt állok egy ház küszöbén ami csupa vér.
A látvány annyira letaglózott,hogy azt is csak halkan érzékeltem mikor Harry elengedett-szinte el lökött-és Darcy nevét ordítva elő rántotta a fegyverét-amit már oly sokszor láttam mégis még mindig féltem tőle-majd be rohant a házba és el tűnt.Kellett pár másod perc mire föl fogtam,hogy a lányom is ebben a házban van és azonnal Harry irányába rohantam.(még mindig bekötözött kézzel,viszont a lábamat már el oldozta Harry ,hogy tudjak járni.)Jajj,ne!Istenem csak ezt ne.add hogy a lányomnak ne legyen semmi baja.add ,hogy ez ne az ő vére legyen.
Már keresztül rohantam szinte fél házon de még mindig ne láttam Harry-t sem Darcyt vagy akárkit.
Épp egy szobába(asszem a háló szoba) mentem be,mikor meg hallottam valamit.
Egy lövés.
Még egy.
Tompa puffanás.
Sírás. amit  bárhol föl ismerek. Darcy.
A hang irányába szaladtam és be mentem egy gyerek szobába,ahol Hary állt a kezében egy fegyverrel és a síró lányommal,akit épp vigasztalni próbált.Amint meg láttam Darcyt ,el sírtam magamat és oda rohantam hozzájuk és azonnal ki kaptam Harry kezéből a lányomat.
Ilyen örömöt és meg könnyebbülést még soha életemben nem éreztem.Él és semmi baja.Köszönöm istenem,köszönöm!
Itt van a kezeimben,és most már semmi sem választhat el minket.Nem engedem.
Már Darcy sem sírt egy idő után csak nézte az arcomat nagy szemekkel aztán fölkacagott csilingelő hangocskáján.
-Szeretlek,szeretlek,nagyon-nagyon szeretlek kicsim.Most mát itt vagyok nem kell félned ,soha nem engedlek el,ígérem-mondogattam neki és tettem egy lépést hátra felé.
Majdnem át estem valamin.Pontosabban valakin.
Istenem!
Ez egy holttest.
El is felejtettem hogy egy "csata tér" közepén vagyunk éppen,de nem is érdekel mert itt volt Darcy és már semmi sem érdekel csak az hogy a kezemben tarthatom újra lányomat.
Föl fordult a gyomrom a látványtól.Hason feküdt a saját vérében.Még mindig a halottat nézve el léptem tőle ,de neki ütköztem egy kemény mellkasnak,pontosabban Harry mellkasának.
Föl kaptam rá a tekintetemet ,engem bámult tökéletesen a szemembe nézett.Nem volt köztünk egy centi  távolság sem.
Nem tudtam ki olvasni a szeméből semmit.
Viszont a saját szememből ő biztosan ki tudta olvasni a félelmet és a zavarodottságot.
Éreztem a leheletét az arcomon.
Ékkor be lépett a szobába Harry vérben úszó legjobb barátja,Zayn.
-Zayn!-Harry azonnal oda rohant és el kapta mert ha nem tette volna biztosan össze esik.
Vágás nyomok és lila foltok voltak rajta mindenhol,Darcy arcát el takartam a látvány elől én meg mint egy fa csak álltam ott.
Itt mégis mi történt?
Hary ki vonszolta barátját a szobából ,én pedig utánuk mentem Darcy-val a kezemben.Végig beszélt Zayn-hez de ő csak morgott vagy motyogott valamit válaszul-igaz kinek van kedve ,ereje beszélni félholtra verve ,az ájulat határán- A fürdő szobába vitte ahol ki tisztította sebeit és  tett rájuk fertőtlenítőt.Mire Zayn csak föl szisszenta-gondolom csipett neki-.
-Ne hisztizz már ,rosszabb vagy mint egy hisztis kis lány.Ha ez csípett akkor gondolj bele milyen lesz össze varrni őket,mert van pár amit össze kell és te is tudod ,hogy nem vihetlek kórházban.-Mondta Harry Zayn-nek.Barátja erre olyan hirtelen kapta föl a fejét,hogy az már nekem fájt.
-Mi!?-Zayn hangja legalább 5 oktát ugrott.
-Tedd le a síró masinát és gyere ide és segíts.Fogd le őt!-mondta nekem.
-Egy.Ő nem síró masina ,hanem  a lányod te jól képzett szochiopata állat.Kettő...-folytattam volna de harry közbe szólt"kedves" hangnemben.
-Louis!Most azonnal tedd le és gyere ide,vagy nagyon meg bánod,tedd a kis ágyában aztán húzd ide a segged!!
-Ne beszélj így velem ,és nem fogom a lányomat egy hullával egy szobában hagyni!Egyáltalán miért állok itt még mindig?Rég el szökhettem volna!E helyett itt állok és veled veszekszem.
-Na és mond,hogy jutsz ki innen?Hm?Mert szerintem gőzöd sincsen hol vagyunk  oda kint pedig legalább -9 fok van és a gyereken csak egy rugdalózó van.Szóval csomagold össze a töködet és tedd le a gyereket valahova,le szarom,hogy hova és fogd le vagy soha többé nem láthatod Darcy-t!!Meg értettél!!?-össze rezzentem a hangjára,tettem amit parancsolt és ki vittem Darcy-t
 a nappaliba ahol volt egy járóka és oda be tettem és adtam a fejére egy puszit majd ott hagytam és vissza mentem Harriékhez.
Le guggoltam Zayn elé és le fogtam a karját és a felső testét.
az el következendő fél órát inkább elfelejteném.Zayn ordított fájdalmában, alig tudtam le fogni.
Mikor végzett Harry a pakisztáni barátja össze varrásával föl állt és ki dobta a véres zsepiket és gézeket  majd föl vette  Zayn-t a karjaiba és föl vitte egy szobába.
Én ki szaladtam Darcy-hoz akit nagyon le foglalat egy játék kulcs föl zabálása.amikor észre vett engem ki köpte a szájából a kulcsot és   felém nyújtogatta rövid kis husis kezeit és gőgicsélni kezdett nekem értelmetlen hangokat. Azonnal ki vettem őt és  magamhoz öleltem.Már beszél-ha számunkra nem  is érthető hangon de beszél-és én nem voltam ott amikor az első  hangokat ki mondta.Újra könnyek gyűltek a szememben.
-Soha többé nem engedlek el,ígérem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha szeretnél e-mail értesítőt.

Név

E-mail *

Üzenet *